Nagy taktikai hiba volt, hogy a romániai magyarok huszonvalahány évig egyáltalán nem foglalkoztak emberi jogokkal – véli az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. Asztalos Csaba szerint ilyen szempontból nagy előrelépés, hogy három árnyékjelentés is készült a kisebbségvédelmi keretegyezmény romániai alkalmazásáról.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) helytelenül döntött, amikor felmentette a miniszterelnök asszonyt az autistákat emberi méltóságukban sértő nyilatkozata kapcsán - ismerte el Asztalos Csaba a Bukaresti Rádiónak adott interjújában. A testület elnöke élesen elhatárolódott hét kollégájától, mert – mint mondta – nem akarta legitimálni a döntésüket a hallgatásával. Elismerte ugyanakkor, hogy az ehhez hasonló döntések valóban aláássák az intézmény hitelességét, de cáfolta, hogy a tanács "pártintézménnyé" vált volna, ahogyan azt „civilek” megfogalmazták.

Hangsúlyozta, hogy a múltban valamennyi párt képviselőit részesítették már megrovásban, vagy szabtak ki rájuk bírságot, és kitért arra is, hogy az ellenzéki pártok által jelölt tagok is a miniszterelnök asszony szankcionálása ellen szavaztak. Ez szintén az ellen szól – tette hozzá –, hogy Viorica Dăncilă esetében pártszimpátiák alapján született döntés.

Asztalos elmondta: egy órán keresztül győzködte a kollégáit, hogy miért kellene a miniszterelnök asszonyt legalább megrovásban részesíteni. A tanács gyakorlata szerint a kisebbségi vélemény is bekerül a határozatba, és azt a panaszosok felhasználhatják egy esetleges bírósági óvás során. Az elnök jelezte, hogy a múltban a bíróságok nem egyszer elfogadták a diszkriminációellenes tanácsban megfogalmazott kisebbségi véleményt, és annak alapján állapították meg a hátrányos megkülönböztetés tényét.

„Nem vagyunk kirakatintézmény”

Asztalos Csaba kitért a kisebbségvédelmi egyezmény alkalmazásáról készült, Romániát számos tekintetben elmarasztaló jelentésre is. Cáfolta azokat a magyar sajtóban megjelent állításokat, amelyek szerint eddig nemzetközi terén nem jelentek meg a magyarokkal szembeni romániai jogsértések, mi több az Országos Diszkriminációellenes Tanács – az Interetnikus Kapcsolatok Hivatalával együtt – afféle kirakatintézményként gátolta a visszaélések felszínre kerülését.

Az elnök hangsúlyozta: igaz, hogy az emberi jogok terén a román külügyminisztérium számára állandó hivatkozási alap az Országos Diszkriminációellenes Tanács tevékenysége, de nem kevésbé igaz, hogy 13 éves fennállása alatt a testület rendszeresen tájékoztatta az illetékes nemzetközi szerveket az emberi jogok romániai helyzetéről. Ezt tette a kisebbségvédelmi egyezmény korábbi felülvizsgálatainak alkalmával például, amikor civil szervezetek nem nyújtottak tájékoztatást az Európa Tanács szakértőinek. Asztalos kiemelte: ez már a negyedik nyomon követési ciklus, de árnyékjelentések most készültek először.

„Mi, magyarok huszonvalahány évig egyáltalán nem foglalkoztunk emberi jogokkal. Ez egy nagy taktikai hiba volt. Még nem alakult ki az a szakmai réteg a magyar közösségen belül, amely napi szinten foglalkozna az emberi jogokkal. Ilyen szempontból nagy előrelépés, hogy három árnyékjelentés is készült” – mutatott rá Asztalos. Úgy vélte, a magyar szervezeteknek – túl azon, hogy „a kommunikáció szempontjából megpróbálják kihasználni ezt a jelentést” – azon kell lenniük, hogy az Európa Tanács szakértőinek ajánlásait számon kérjék a román államon, nyomon kövessék, hogyan tárgyalja meg a társadalom a jelentést, illetve a parlament és a kormány mit hajlandó tenni a jelzett hiányosságok kiküszöböléséért.

A külügy álláspontja „sötét időkre emlékeztet”

A friss szakértői véleményezésben megjelenik a korábbi ciklusban már jelzett problémák egy része is, és az Európa Tanács egyik kifogása éppen az, hogy a román hatóságok nem tettek semmit – vagy nagyon keveset – azért, hogy a társadalom vagy legalább az érintett hatóságok megismerjék ezeket a gondokat. Holott, mint Asztalos Csaba hangsúlyozta, a monitoring nem önmagáért való, az egyezmény alkalmazásának nyomon követése azt a célt szolgálná, hogy az állam ültesse gyakorlatba a megfogalmazott ajánlásokat.

 „A magyar szervezeteknek – legyen szó az RMDSZ-ről vagy a civil szervezetekről – számon kell kérniük a román államon ezeknek az ajánlásoknak a gyakorlatba ültetését” – mutatott rá. Szerinte reális elvárás, hogy a parlament szakbizottságai megtárgyalják az Európa Tanács szakértői jelentését – nem csak a magyar problémákat illetően –, akárcsak a Külügyminisztérium álláspontját. Különösen hogy az utóbbi dokumentum – meglátása szerint – "eléggé sötét időkre emlékeztet".