Szükségesnek tartja a jogállamiságot ellenőrző mechanizmust Winkler Gyula, aki felhívta a figyelmet: egyelőre nem konkrét javaslat, csupán egy bejelentés az a tervezett előírás, amely összekapcsolja a jogállamiság tiszteletben tartását az uniós finanszírozással.

„Románia nyer is, veszít is az új uniós költségvetéssel, ahogy a többi tagállam is, de nekünk a pilula keserűbb, mint a nyugati országoknak, mert pontosan azokra a szakpolitikai területekre fordítanának kevesebb közösségi finanszírozást a következő hétéves periódusban, amelyek a legfontosabbak Románia számára” – értékelte a Maszolnak Winkler Gyula európai parlamenti képviselő (Néppárt) az Európai Bizottság szerdai előterjesztését.

Az RMDSZ színeiben megválasztott európai parlamenti képviselő kifejtette: csökkenne a kohéziós alap (7 százalékkal), valamint a közös agrárpolitika (- 5 százalék) és a közvetlen kifizetések(- 4 százalék). Ugyanakkor Romániának az eddiginél többet kell befizetnie a közös kasszába.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Günther Öttinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős uniós biztos a javaslat ismertetésekor hangsúlyozta, hogy az inflációt figyelembe véve a 2021-2027 közötti periódusra szóló költségvetési javaslat lényegében megfelel a jelenlegi, 2014–2020 közötti költségvetésnek. Ezt azonban úgy érik el, hogy Nagy-Britannia kilépése után valamelyest nő a 27 tagállam hozzájárulása, ami a bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százalékának felel meg.

Új lehetőségek Románia előtt

Másrészt előálltak plusz feladatok is, elsősorban a biztonság, a migráció és a közös védelem téren. Winkler Gyula szerint ezekkel új lehetőségek is nyílnak Románia előtt, hiszen keleti és északi határa egyben az EU külső határa is. Románia pluszforrásokat hívhat le a védelem felértékelődése nyomán is. “Sokat beszéltünk arról, hogy száz év alatt Románia nem tudott egy Kárpátokat átszelő autópályát építeni. Lehet, hogy az végül uniós finanszírozással fog megépülni a katonai mobilitás javítását célzó program finanszírozásával, hiszen nyilvánvaló, hogy egy ilyen autópályának katonai stratégiai jelentősége is van” – érvelt a képviselő.

A pozitívumok között említette továbbá az Erasmus diákcsereprogramra fordított összegek megduplázását, valamint hogy csaknem megkétszereződik a kutatási-fejlesztési alap, ami jelentős mértékben hozzájárulhat az egyetemi központokban nemcsak az oktatás fejlődéséhez, hanem a helyi gazdaság fellendüléséhez is.

A politikus szerint a következő hónapokban Romániának olyan szövetségeket kell kialakítania – elsősorban a visegrádi négyekkel, de más, jelentős agráriummal rendelkező országokkal is, például Portugáliával –, amelyekkel a Tanácsban el tudná érni a megszorítások átrendezését. Kérdésünkre ugyanakkor nem tartotta kizártnak, hogy a felzárkózásban érdekelt “szegények koalíciójához” hasonlóan létrejöhet a nettó befizetők szövetsége is, amely ugyancsak a források növelése mellett száll majd síkra. Erre utalhat mindenekelőtt, hogy a legnagyobb nettó befizető, Németország máris jelezte, hogy hajlandó volna többel hozzájárulni az uniós büdzséhez. Más tagállamok tiltakoztak, de Winklernek meggyőződése, hogy például Ausztria is „szívesen beáll a sorba”, ha érdekeltté tudják tenni.

Megtérül a felzárkózó államokba küldött pénz

A gazdasági nacionalizmus által generált vitákra utalva Winkler kiemelte: manapság evidenciának számít, hogy a nettó befizetőknek megtérül a felzárkózó államokba küldött pénz, hiszen egy romániai vagy lengyelországi beruházó a kohéziós alapokból adott esetben német cégektől vásárol fejlett technológiát. „Lengyelország, Magyarország, Románia vagy Bulgária a német gazdaságot is élénkíti.

Ezt nem más mondta ki, mint Günther Öttinger költségvetési biztos, aki maga is német” – idézte fel a képviselő, aki szerint másfelől butaság „gazdasági gyarmatosításról” beszélni, hiszen a számok egyértelműen azt bizonyítják, hogy az európai közös piac valamennyi szereplő számára „több esélyt biztosít, mint amit a tagállamok gazdasága külön-külön elérne”.

Az Európai Parlament a Bizottságnál jóval nagyobb, 1,3 százalékos tagállami hozzájárulás mellett szállt síkra márciusban. Ezt a szintet talán nem sikerül elérni, ugyanakkor már az is kiemelkedő eredmény lenne, ha a Bizottság által javasolt keretből nem faragnának le az egyeztetéseken, a korábbi ciklusokban ugyanis ez történt.

Winkler Gyula hangsúlyozta: Románia akkor tud hitelesen érvelni a kohéziós alapok és a mezőgazdasági támogatások szinten tartása mellett, ha képes felhasználni - minél nagyobb mértékben – a jelenleg rendelkezésére álló forrásokat, vagyis a kormány megteszi az ehhez szükséges bürokráciacsökkentő és hatékonyságjavító intézkedéseket.

Kell egy jogállamiságot ellenőrző mechanizmus

Jelentős újítás az EB által javasolt költségvetésben, hogy az uniós finanszírozást függővé teszi a jogállamiság tiszteletben tartásától. Az elmúlt időszakban ugyanis egyértelművé vált, hogy a 7. cikkely szerinti eljárás nem eléggé hatékony: kevéssé valószínű, hogy egy tagország csak azért tiszteletben fogja tartani a jogállami elveket, mert megvonják a szavazati jogát a Tanácsban, már ha arra egyáltalán sor kerül. A Bizottság mostani javaslata egyfajta egérútnak tekinthető, Juncker szerint ugyanis az  új mechanizmus  lehetővé tenné az Unió számára, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést „a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon”.

Winkler szkeptikus az új eszközzel kapcsolatban, pláne, hogy – mint mondta – egyelőre nem konkrét javaslattal, csupán egy bejelentéssel állunk szemben. Hozzátette: biztos abban, hogy belátható időn belül létre fog jönni egy jogállamiságot ellenőrző mechanizmus. Ennek kisebbségi magyarként szükségét is látja, ugyanakkor nem tartaná célszerűnek, ha arra használnák, hogy megpróbáljanak ráerőszakolni a tagállamokra bizonyos döntéseket, például a menekültek befogadását.

Winkler Gyula azt is hangsúlyozta: a költségvetési keret egyelőre javaslat, amelynek hosszú utat kell bejárnia, mielőtt törvénnyé válik. Fontosnak tartotta kiemelni továbbá, hogy az Európai Bizottság által vázolt menetrend meglehetősen optimista. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy a büdzséről a tárgyalásokat az európai parlamenti választások előtt be akarják fejezni, és a tervezetet a Nagyszebenben, 2019. május 9-én tartandó csúcstalálkozón el akarják fogadni. A néppárti képviselő ezzel kapcsolatban rámutatott: eddig soha nem sikerült kevesebb mint tizennyolc hónap alatt lezárni a költségvetés elfogadási procedúráját.