Romániában a lakosság 38,8 százaléka él szegénységben és emiatt társadalmi kirekesztettségben is a legutóbbi európai adatok szerint. Nálunk az emberek gyakran még akkor is képtelenek kilábalni a szegénységből, ha állandó munkahellyel és jövedelemmel rendelkeznek. Az ország „szegénységi bizonyítványát” mutatjuk be elemzésünkben.

A szegénység és a társadalmi kirekesztettség mutatói alapján mérte fel az Európai Unió államait tanulmányában az Eurostat, 2010 és 2016 között. Megállapítása szerint Romániában a helyzet nagyrészt ugyanúgy alakult, mint a tagállamokban – eltérések leginkább a 2015-2016-os időszakban mutatkoznak. Ebben a periódusban Romániában a helyzet a legtöbb esetben kissé romlott az uniós átlaghoz képest.

A tanulmány elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2008-as gazdaság-pénzügyi válságból való kilábalásnak, a bruttó nemzeti össztermék gyarapodásának a körülményei között nem csökkent a szegénység által fenyegetett személyek lakossági aránya, sem Romániában, sem pedig az többi Európai Unió tagállamában. Azt is megállapítják: Romániában igen sokan képtelenek kilábalni a szegénységből, még akkor is, amikor állandó munkahellyel és jövedelemmel rendelkeznek.

Hányan dideregtek lakásukban?

Az Eurostat statisztikái szerint Románia egészen 2014-ig igen jó eredményeket ért el és jelentősen felzárkózott az uniós átlaghoz például azok létszámának csökkentésében, akik képtelenek megfelelő módon kifűteni lakásukat.

Az uniós átlag 2010-ben 9,5 százalék volt, amitől 20,1 százalékával Románia igen messze állt. A különbség jelentősen csökkent a következő évben, amikor az uniós átlag 9,8 százalékos volt, Romániában viszont a részarány 15,6 százalékra csökkent. A csökkenés 2014-ig tartott, amikor is 12,9 százalékkal Románia legközelebb került a 10,3 százalékos uniós átlaghoz. Miközben azonban a következő két esztendőben az uniós átlag 9,4 és 8,7 százalékos volt, Romániában ismét növekedni kezdett azok részaránya, akik a tél folyamán dideregtek, az arányszám 2015-ben 13,1, egy évvel később pedig 13,8 százalékos volt.

Javuló lakáskörülmények, még mindig aggasztó helyzet

A rossz lakáskörülmények között élők (lyukas háztető, nyirkos falak, megroggyant házalap) részarányát tekintve Románia szintén jó eredményeket tudhat magának, mi több, 2014-től sikerült az uniós átlag alatt teljesítenie. 2010-ben az országban 2,7 százalékkal volt rosszabb a helyzet az uniós átlagnál, a különbség azonban a következő években fokozatosan csökkent, 2014-ben pedig Romániában 13,6 százalékos volt a 15,7 százalékos uniós arányhoz képest, 2015-ben pedig Romániában 12,8, az unióban viszont 15,2 százalékos volt az arány. 2016-ban ugyan Romániában 13,3 százalékra nőtt a részarány, de az ország még mindig jobban állt a 15,4 százalékos uniós átlaghoz viszonyítva.

Túlzsúfolt lakások, anyagi gondok

Romániában ugyan az egészségügyi létesítményekkel, mellékhelyiségekkel nem rendelkező lakásokban élők arányszámát tekintve is javult a helyzet, de az ország ilyen szempontból nagyon elmaradt az uniós átlag mögött. Romániában 2010-ben a lakosság 38,5 százaléka lakott ilyen lakásokban, míg az uniós átlag 2,9 százalékos volt. A helyzet az évek során némileg javult, az arány 2011-ben 36,6, 2012-ben 35, 2013-ban 33,7, 2014-ben 32, 2015-ben 30,5, 2016-ban pedig 30 százalékos volt, miközben az uniós tagállamok átlaga mindvégig 3 százalék alatt maradt, 2016-ban pedig az addigi uniós mélypontra, 1,9 százalékra csökkent.

Romániában 2010-ben a lakosság 52 százaléka élt túlzsúfolt lakásokban – az uniós átlag 17,7 százalék volt. 2016-ra az arány 48,4 százalékra csökkent az uniós 16,6 százalékhoz képest.

22,1 százalékról 16,3 százalékra csökkent a különbség az uniós átlaghoz képest a komoly anyagi gondokkal szembenézők száma Romániában. 2010-ben a romániai lakosság 30,5 százalékának volt súlyos anyagi gondjai, miközben az unióban a részarány mindössze 8,4 százalék volt. A csúcsot Románia 2012-ben érte el, ekkor a lakosság 31,1 százaléka volt ilyen helyzetben. Érdekes módon az unióban 2012-ig szintén nőtt a rossz anyagi helyzetben lévők aránya, amely 2012-ben elérte a 9,9 százalékot – ez volt egyébként a csúcs az uniós átlagot tekintve is. A következő években csökkent az arányszám, amely Romániában 2015-ben elérte el a 22,7 százalékos minimumot, egy évvel később viszont már ismét 23,8 százalékot jegyeztek, miközben az uniós tagállamok átlagában az arány 7,5 százalékra esett vissza.

Harminc év múlva

A szegénység és a társadalmi kirekesztettség szempontjából Románia ugyancsak rossz helyzetben van. Az Eurostat felmérése szerint az országban 2010-ben a lakosság 41,5 százaléka volt ebben az állapotban, szemben a 23,8 százalékos unió átlaggal. Hat éven át, 2016-ig a helyzet alig javult, hiszen tavalyelőtt az ország lakosságának 38,8 százalékát érintette mindez. Románia a legjobban 2015-ben állt, 37,4 százalékos aránnyal, 2016-ra viszont ismét romlott a helyzet, az arányszám elérte a 38,8 százalékot.

Az Eurostat Romániát illetően megállapítja: az országban ugyan a helyzet minden vonatkozásban javult és feltehetően ez marad a trend a következő időszakban is, ám a javulás olyannyira lassú, hogy Románia még legalább 10-15 éven át az uniós átlag marad, és az sem kizárt, hogy csupán az ötvenes évek tájékán zárkózhat fel az uniós átlaghoz.

A címlapfotó forrása: flickr.com/J. Stimp