Jelenleg az Európai Bizottság vizsgálja, később a Velencei Bizottság is kielemzi a magyar alkotmány immár negyedik, eddig legátfogóbb, 22 cikkből álló módosításait, amelyek kiverték a biztosítékot az Európai Unióban. A magyar ellenzéki pártok a demokrácia felszámolásáról beszélnek.

A szabadság korlátozása

A budapesti parlament 2011. április 18-án fogadta el az alaptörvényt. Az Alkotmánybíróság (Ab) egy év elteltével, tavaly december 28-án megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak, ezért a kifogásolt rendelkezéseket e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.

A Fidesz akkor azt közölte: tudomásul veszi és végrehajtja az Ab döntését, kijavítják a formai hibát, javasolva, hogy a parlament foglalja az alaptörvénybe azokat a szabályokat, amelyeket a testület megsemmisített. Ez most nem így történt. A módosításban foglalt cikkek nagy része ugyanis a rendszerváltással létrejött szabadságot kívánja bizonyos korlátok közé szorítani – írja az [origo].

A parlament az alaptörvény módosításával úgy döntött, hatályon kívül helyezi az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt az Ab által meghozott határozatokat. A rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait.

Az alkotmányügyi bizottság indoklásában hangsúlyozta: a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Ab egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, ám lehetővé teszi azt is, hogy régebbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen. A módosítás azt is kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvényt és módosításait csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.

Emellett a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel egészült ki azoknak a sora, akik utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kérhetnek egy jogszabályról.

Röghöz kötött diákok

Az alkotmány szabályozza ezután azt is, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehet közé. A Miniszterelnökséget vezető fideszes Lázár János által kezdeményezett módosítás alapján politikai reklám ezután csak ellenérték nélkül közölhető a televíziókban és a rádiókban, az országgyűlési és az EP-választások előtti kampányidőszakban pedig csak a közmédia sugározhatja a pártok hirdetéseit. A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak.

A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat sugározni.

A Ház az alaptörvényben rögzítette a hallgatói szerződés lehetőségét is. Eszerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kell Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatja meg.

A hallgatói szerződés ugyanúgy a felsőoktatásból kikerülőket korlátozza abban, hogy szabadon tervezhessék jövőjüket. A más élethelyzetben lévő szavazópolgárok fülének kedves, „adófizetők pénze"-féle populista és demagóg szöveggel elérték, hogy a hallgatóknak ajándékként kelljen tekinteniük saját egyetemi éveikre. Pedig ha a felsőoktatást egy olyan védendő, önmagában vett értéknek tekintjük, amely befektetésnek is elsőrangú, akkor nem próbálunk még több feltételt támasztani azokkal szemben, akik már kivívták maguknak a bekerülés jogát.

A felsőoktatásban töltött évek során pedig folyamatosan újraértékelik a hallgatókat, hogy tanulmányi átlaguknak köszönhetően továbbra is jár-e nekik az ingyenes képzés. Az elvándorlásra a legrosszabb válasz: ha valakiben nincs kellő szolidaritás az iránt, hogy itt kamatoztasd a tudásod, akkor majd szabadságod visszametszésével ezt kicsikarják majd tőle.

Az Ab korábban megsemmisítette a hallgatói szerződéseket szabályozó kormányrendeletet, az Országgyűlés ezután tavaly júliusban a felsőoktatási törvényben rendelkezett azok szabályairól.

Szűk maradt a család fogalma

Bekerült az alkotmányba az is, hogy a parlament – sarkalatos törvényben – egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Ennek feltétele lehet, hogy huzamosabb ideje működjenek és legyen társadalmi támogatottságuk. Az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető.

Korábban az átmeneti rendelkezések egyike mondta ki, hogy az Országgyűlés dönt az egyházak elismeréséről. Ezt azonban az Ab megsemmisítette, csakúgy, mint az egyházi törvény több rendelkezését, köztük az egyházak elismerési eljárására vonatkozókat.

Az alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását ugyancsak egy Ab-döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy részét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenes ági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra épülő kapcsolatrendszerként határozta meg.

Különösen cinikus az [origo] szerint, ahogy a hatalomban lévők azt próbálják sulykolni, hogy a család csak egyféle, az alkotmányba is becikkelyezett lehet – ahogy Orbán Viktor a varsói egyetemen hozzátette, ezt nem ő alakította így, hanem a Jóisten. Csakhogy a család ezzel szemben ezerféle lehet: meddő pár kapcsolatát ugyanúgy megilleti, hogy annak lehessen tekinteni, mint mondjuk egy homoszexuális párét.

Egyértelmű, hogy ha az élettársi viszonyt a jövőben nem illetik meg ugyanazok a jogok, mint a házasságot, akkor a csak bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni képes homoszexuális párokat sem fogja. Egyébként meg mindenkinek saját joga, hogy akként definiálja magát és társas kapcsolatát, ahogy csak szeretné. Még ha nem kapcsolódik hozzá semmiféle jogszerű következmény, akkor is nevezheti magát családnak egy homoszexuális pár.

A hajléktalanság – rendészeti kérdés

Törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést az alaptörvény-módosítás értelmében. A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály.

Ezzel a kiegészítéssel a hajléktalanságot rendészeti kérdéssé változtatták: a „most bezzeg kevesebben fagynak meg" érvelés épp azt mutatja, hogy sokan még mindig hisznek abban, az egyént meg kell menteni önmagától, akár erőszakos módszerek árán is. Ennek alkotmányba kerülésével súlyosan csorbul az ember saját sorsa feletti rendelkezésének joga: azt mondják, hogy egy bizonyos ponton túl az egyént meg kell fosztani a szabad mozgásra vonatkozó jogától, még akkor is, ha egyébként semmiféle törvényt nem sértett. Másrészt ezzel valóban a többség komfortigényéhez próbálják igazítani az egyén legszentebb jogát. Azt, hogy ha nem vétett a törvény ellen, akkor oda mehet, ahova szeretne.

Az alkotmány ugyanakkor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani.

Az Ab tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását.

Gyűlöletbeszéd: a törvény nem elég

Az alkotmány alapozza meg a jövőben a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét is. A módosítás egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig – törvényben meghatározottak szerint – joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.

Indoklásukban a kormánypártiak leszögezték: az Ab korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért azt az alkotmány módosításával kell megalapozni.

A parlament az alkotmánymódosítással az alaptörvénybe ültette át a korábban az átmeneti rendelkezések között szerepelő szabályok nagy részét. Rövidített formában bekerült a szövegbe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét. Újdonság, hogy ebben a cikkben kimondják: a kommunista állampártnak és a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, és közlevéltárban kell elhelyezni őket.

Korábban az átmeneti rendelkezések között szerepelt, hogy sarkalatos törvény határozza meg a nemzetiségek jogait és elismerésük feltételeit. Most ez is az alkotmány része lett. Ahogy az is, hogy 2014-től az önkormányzati választást ötévente, októberben kell megtartani.

Bekerült az alkotmányba az is, hogy ha akár hazai, akár uniós bírósági döntésből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a költségvetésben nincs elegendő forrás, akkor mindaddig, amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, a fedezetre hozzájárulást kell megállapítani.

Országgyűlési Őrség

Ugyancsak alkotmányos erejű szabállyá vált, hogy az Országgyűlés biztonságáról az Országgyűlési Őrség gondoskodik, amelynek működését a házelnök irányítja.

Átírták az alaptörvény bíróságokról szóló cikkét is, szerepeltetve abban, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a képviselők kétharmadának szavazatával. Az is bekerült az alkotmányba, hogy az OBH elnöke meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.

Nem lesz viszont az alkotmány része az a passzus, amely korábban az átmeneti rendelkezések között lehetővé tette, hogy a legfőbb ügyész az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást. Ezt azzal indokolta az alkotmányügyi bizottság, hogy az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való jog érvényesülését megfelelően szolgálja, ha az OBH elnöke jelölhet ki másik bíróságot.

A fogyatékosság kifejezés is szerepelni fog az alaptörvény azon bekezdésében, amely jelenleg úgy szól: anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. A kormánypártok eredeti javaslata a rokkantság helyett a fogyatékosság kifejezést szerepeltette volna a szövegben, azonban civil szervezetek tiltakozására úgy döntöttek, mindkét fogalom benne lesz az alaptörvényben.

A méltóság verbális átlépése

A szabad véleménynyilvánítás jogát súlyosan korlátozza, hogy mostantól kezdve egyesek alkotmányos joguknak tekinthetik méltóságuk verbális átlépésének méricskélését. Ebbe pedig, lássuk be, végképp beleeshet bármi. Leírhatja az egyszerű zsurnaliszta, hogy „ezek, kérem, megőrültek", aztán bizonyítsa kórlapok segítségével a kijelentés valóságtartalmát, ha tudja.

Ráadásul sejthető, hogy az alkotmányba becikkelyezett előírások sem azokon fognak csattanni, akiken a leírtak szerint kellene (az „ezek egy része állat" például nyilván az ezek méltóságát sérti), hanem éppen az egyszeri kommentelőkön (mint a népszavás esetben), vagy a hatalom által kevésbé védetteken. De egyébként senkin sem kellene: a szabad szólás- és véleménynyilvánítás joga ugyanis nem teher, hanem védendő érték, a disputák pedig elősegíthetik az egyén és a közösség tudatosodását.