A romániaiak többsége szerint a székely zászló ügye rontott a román-magyar viszonyon – derül ki az Előrejelzési és Stratégiai Román Intézet (IRES) márciusi felméréséből. A nagy többség úgy véli, a magyar hatóságoknak „nem lenne szabad beavatkozniuk ilyen ügyekbe," 74 százalék véleménye szerint a botrány kihathat a két ország viszonyára is.

Az idén márciusban készült felmérés 1267, 18 éven felüli személyre terjedt ki, hibaküszöbe 3,8 százalék.

Spanyolország barátságos, Magyarország ellenséges

Az IRES felmérését idén a román lakosság és a nemzeti kisebbségek közötti kapcsolatokra összpontosította, illetve azzal is foglalkozott, miként ítélik meg a románok, a barátság szempontjából az Európai Unió államait.

A lakosság 88 százaléka szerint az EU-s államok közül a legbarátibb viszont Romániával Spanyolország ápolja, majd a Moldovai Köztársaság következik, a mintacsoport tagjainak 85 százalékos arányával, végül Olaszország, Ausztria, Bulgária és az Egyesült Államok következik 84, továbbá 82, illetve 81 és 80 százalékkal.

Az EU Romániával szemben legellenségesebb állami között Magyarország vezet, 41 százalékkal – igaz, 43 százalék szerint Magyarország baráti viszonyt akar Romániával, majd Oroszország következik 27 százalékkal, végül Franciaország és Nagy-Britannia 13 és 11 százalékos részaránnyal.

A kérdésre, miszerint milyennek ítélik meg Románia és Magyarország kapcsolatait, a mintacsoport tagjainak 56 százaléka a viszony jónak mondható, de csak 1 százalék nevezete a kapcsolatokat nagyon jónak.

Rosszabbak, mint 1989 előtt

Az etnikumközi kapcsolatokról 86 százalék vélte úgy, hogy a románok igen jó viszonyt ápolnak a német kisebbséggel, és mindössze 6 százalék gondolta a román-német viszonyt rossznak, illetve nagyon rossznak. A szerb és az ukrán kisebbség iránti kapcsolatokat 84 százalék nevezte jónak. A magyar kisebbség tekintetében 56 százalék beszélt jó, 6 százalék pedig igen jó viszonyról, 34 százalék viszont úgy gondolja, a többségi lakosság és a magyar kisebbség között rosszak a kapcsolatok.

Nagyjából megoszlanak azonban a vélemények a románok és a magyarok közötti kapcsolatok tekintetében: a viszonyt 51 százalék tartja jónak, 48 százalék viszont rossznak. A megkérdezettek csaknem kétharmada vagy jó vagy nagyon véleménnyel a romániai magyarokról; 57 százalékuk járt már Hargita és Kovászna megyében, akár szabadidejében, akár barát- és rokonlátogatás vagy üzleti célból, illetve átutazóban. A mintacsoport tagjainak 82 százaléka jelentette ki, szeretné felkeresni a két székely megyét.

Ugyanakkor 38 százalék gondolja úgy, hogy a román-magyar kapcsolatok jelenleg rosszabbak, mint voltak 1989 előtt, és csak 32 százalékuk véli a viszonyt jobbnak.

Kolléga, szomszéd, barát, családtag

A legtöbben – 51 százalék – még soha nem jártak Magyarországon, ám véleményük többnyire pozitív erről az országról: 28 százalék nagyon jó, 63 százalék pedig jó véleménnyel van Románia nyugati szomszédjáról.

A megkérdezettek 52 százaléka helyesli azt, hogy Magyarország kettős állampolgárságot ad a határain túl élő magyaroknak, 41 százalék azonban rossz és nagyon rossz véleménnyel van a romániai magyarok kettős állampolgárságáról. Ugyanakkor 70 százalék nem ért egyet azzal, hogy erdélyi megyei tanácselnökök is felveszik a magyar állampolgárságot, mi több, 56 százalékuk szerint a helyhatósági tisztséget betöltők viszonya ezt követően megváltozik Románia irányában.

A románok ezzel szemben nem viszonyulnak ellenségesen a magyar kisebbséghez: 85 százalékuk szívesen dolgozna együtt magyar kollégával, 78 százalékot nem zavarna, ha magyar szomszédja lenne, 80 százalék barátjaként is elfogadna, 71 százalék pedig akár a családjába is fogadna magyarokat.

Politikai képviselet nélkül?

Visszafogottabb viszont a románok véleménye romániai magyar nemzetiségűek politikai képviseletéről: 51 százalék ellenzi, hogy a magyar kisebbségnek politikai képviselői legyenek. A megkérdezettek fele véli úgy, hogy az RMDSZ politikai szerepvállalása rosszat tesz az országnak, ennek ellenkezőjét pedig csak 39 százalék állítja. Ugyanakkor 45 százalék nem helyesli azt, hogy a romániai magyarok megtartsák Magyarország nemzeti ünnepét, 48 százalékot viszont nem zavar az ünnep.

Cikkünk frissül