Beszélgetés Temesvárról, Európa jövendőbeli kulturális fővárosáról.

Kérem, mutatkozzon be. Gondolom, Erdélyben nem ismerik olyan jól mint,  Temesváron.
Simona Neumannak hívnak. A Temesvár Európai Kulturális Főváros 2001 Egyesület ügyvezető igazgatója vagyok. 2013 januárjában vettem át az Egyesület vezetését, vagyis közel négy éve. Addig az Európai Bizottságnál dolgoztam Brüsszelben, majd Nicosiában egy megbékélési projekt és az észak-ciprusi civil társadalomért létrehozott projektek keretében. Azelőtt az ENSZ-nek dolgoztam, Bukarestben, a romániai közigazgatás reformját szolgáló program keretében.

És hány nyelvet beszél, kérem, mondja meg Ön, hogy oszlassuk el a tévedést.
Román nyelven, magyarul és angolul beszélek. A francia tudásom passzív, inkább szövegek esetén használom.

Vagyis az olasz és a német nem szerepel a listán.
Nem. Megjelentek egy honlapon, de nem a hivataloson, ahol a CV-m található.

Kérem, beszéljen egy keveset a ciprusi küldetéséről. Mit tett ott ténylegesen, és mit ért el vele?
2009 és 2012 között, valójában az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága keretében dolgoztam, amely társadalmi és gazdasági támogatási programot bonyolított le a ciprusi török közösség számára Észak-Cipruson. Ennek az átfogó programnak a keretében részt vettem egy task-force-ban – vagyis különleges feladattal megbízott munkacsoportban -, amelyet a helyszínre küldtek, Nicosiába, és több programmal foglalkoztam, közöttük egy tájékoztatási programmal az Európai Unió Cipruson folytatott politikai akcióiról, ciprusi politikájának összetevőiről.Foglalkoztam továbbá az egész Ciprusra vonatkozó társadalmi megbékélési és fejlesztési programmal...S volt még más megbízatásom is az alatt a három év alatt, közöttük ösztöndíj juttatása a ciprusi egyetemistáknak és kutatóknak, vagy a kis és közepes vállatokra vonatkozó program. Tehát az én küldetésem eléggé változatos volt. Amit ténylegesen elértem, és ami valóban jó: megalapítottam egy központot, egy tájékozódási helyet, ahol a ciprusi török közösség megtudhatta, hogy az Európai Unió milyen szerepet vállal ezen a szigeten, és milyen erőfeszítéseket tesz, mivel járul hozzá a ciprusi görög közösség és a ciprusi török közösség egymással való megbékéléséhez. Mert mint tudjuk, Ciprus az Európai Unió tagja, de az egyetlen a tagországok közül, amelyik ketté van osztva.

Vagyis az északi része a törökökhöz tartozik…
Igen. Az északi rész el van választva a délitől, s a két közösség egymástól…

De térjünk most már Temesvárra! Úgy értettem, hogy négy év alatt, vagyis 2021-ig rendkívül sok mindent kell nyélbe ütni Temesváron, hogy Európai Kulturális Fővárosként sikert arasson. Kérem, beszéljen erről. Mondja el, melyek azok a területek, amelyeken haladéktalanul nagy lépéseket kell tenniük.
Feltételezem, hogy a hallgatók egy része tanulmányozhatta az interneten, a Művelődési Minisztérium honlapján is és a mi Timișoara 2021.ro honlapunkon is megjelent a kulturális főváros nyilvános dossziéja… Átfogó programról van szó, amely – mint ahogy említette – valóban négy évre terjed. Mi úgy képzeltük el, hogy ez a kulturális program bizonyos vonatkozásokban több évre terjed. Mert számunkra a kulturális program nem csupán egy évre, egy esemény lebonyolítására vonatkozik, azt szeretnénk, ha az eseményt megelőzően is történne valami, de főleg az eseményt követően, annak következményeként történne valami. Az Európai Kulturális Főváros csupán...

Egy alkalom!
... egy alkalom arra, hogy amit szeretnénk, megtörténjen és hamarabb megvalósuljon. Tehát a 2017-től 2020-ig terjedő időszakban egyrészt hazai és európai partnereinkkel elő kell készítenünk a 2021-re vonatkozó átfogó kulturális programot, másrészt lesz néhány több évre vonatkozó projektünk, közülük kihangsúlyoznék egyet, amely régiónk számára rendkívül fontos, éspedig bizonyos szakmai hozzáértés kifejlesztése a kulturális munkát végzők számára. Utalok itt a kulturális menedzserekre, a szakemberekre, akik képesek kell hogy legyenek az európai pénzalapok lehívására, és nem csak erre, hanem a magán szektorból származó támogatás megszerzésére is, valamint több más szakterület ellátására, amire a nagyszabású művészi program esetén szükség van. S mondom ezt azután, hogy mi ezt a programot bizonyos szükségletekre alapoztuk, amelyek Temesváron és a régióban léteznek. Ezt a programot nem csináljuk egyedül mi – a Temesvár 2021 Egyesület. Természetesen részt vesznek benne szakemberek az egyetemről, valamint a kulturális intézetekből,de nemcsak Temesvárról, hanem partneri kapcsolatot létesítünk Riekával…

Horvátországból…
Igen, Horvátországból. Ez a város nyerte el 2020-ra az Európai Kulturális Főváros címet. És partneri kapcsolatot létesítünk Olaszországból Matera városával, amely 2019-re nyerte el ezt a címet, és mert nekik is hasonló programjuk van, amit még a jelöltség idején felismertünk.

Igen, vannak bizonyos tapasztalataik, amelyeket nem árt, ha ismerünk mi is.
Pontosan erről van szó. És nyilván kiterjesztjük a partnerséget.  De ebből a két immár létrehozott kapcsolatból kiindulva fejlesztjük ki a jelöltségi dossziénkban lévő Power-station – vagyis erőmű – programot, amelynek a neve a mi nyelvünkön: Elektrokulturális program.
A Temesvár Európai Kulturális Főváros projekt címe: „Világosítsd ki a várost saját magaddal!”
Így van.

Vagyis, feltételezem: személyre szóló hatást kívánnak elérni.
Valóban. Itt, gyakorlatilag metaforaként fogjuk fel a fényt. Nyilván, nem csupán a külső fényről van szó, hanem a bennünk lévő személyes fényről, ami az állampolgári minőségben testet öltő energia. Ez pedig a kulturális programunkban a város lakóira vonatkozó fejezetben ölt testet. Mert, láthatta, miként a jelöltségi dossziénkban megneveztük, a kulturális program három területre van felosztva. „Utazás a sötétségből a fénybe” – így neveztük el a program egészét, amely három területet ölel fel. Az első terület a lakosok érdekeltté tétele; a második a teret, illetve a helyeket foglalja magában; a harmadik pedig a kapcsolatokat, amelyeket mi, emberek hozunk létre, a város pedig - európai kulturális fővárosról lévén szó - más városokkal, tehát, Európában. Az emberekben lévő belső fény külőnféle projektek révén materializálódik, s a különféle projektek részletesen leírják ezt. Az egyik nagyszabású program neve: „Reflexiók”, és arra az utazásra vonatkozik, amelyet mindannyian teszünk, mindannyiunk személyisége megtesz a közös cselekvéshez. Ezen az úton az első lépés önmagunk megimerése. A „Reflexiók” program ez esetben összegyűjti az emlékeket, az izgalmak, a megértés és a meg nem értés pillanatait, amit a múlt közeli és viharos eseményei váltottak ki. Ez az első széles körű kulturális kezdeményezés, amit a publikummal együtt hozunk létre. Bonyolult esetek emléke például mindannyiunk életrajzából, vagy az olyan emlékek, amelyek túllépnek a generációkon. Összegyűjtjük mindezeket a városi környezetből és falusi környezetből származó emlékeket egy számítógépes program segítségével, ami hozzájárul majd ahhoz, hogy a közös emlékek leülepedjenek és megmaradjanak a következő generációk számára is. 2021-ben év elején látványos méretű kiállítás nyílik, amely fényt derít a temesváriak emlékeiben élő ismeretlen városra, mindannyiunk személyes történelmére, ami a közös európai tapasztalat tükre. Nem csak a jobb élet igényének, hanem egy felelősségteljes társadalom igényének a megnyilatkozása. Tehát ezt említeném egyik példaként a belső fény megmutatkozására. A belső fény elemei ezúttal a személyes emlékek, amelyek egy óriási digitális kiállításon válnak láthatóvá.

Nagyszerű, roppant érdekes mindez. De én Temesváron azt láttam, hogy ott még sok olyan munkát kell elvégezni, ami kevésbé költői, viszont nagyon is szükséges. Például: öt épület közül egyet, ha renováltak, a többiről hull le a vakolat. Pedig gyönyörű épületek azok, a múlt század elején épültek. És láttam egy másik dolgot, amit legalábbis én nem tudok hová tenni: a TESZT idején a városban lévő négy vagy öt múzeum közül csupán egy volt nyitva. Mi történt? Hát nem arra valók a múzeumok, hogy látogassák őket? Hogy lássák, mi van bennük?
Igen. De nem tudom, mikor tapasztalhatta ezt?

Májusban, az Eurórégiós Színházi Találkozó idején, amit a magyar színház rendezett.
Minden múzeum nyitva van, kivéve a hétfői napot. A Bánsági Múzeum nem működhet a régi épületében, mert azt most restaurálják, és mi mint nagy gondot a Művelődési Minisztérium elé terjesztettükezt. A Bánsági Múzeumot ezután átvittük a Bástyába. A Bástya épületében működik jelenleg. A Temesvári Művészeti Múzeum az Egyesülés terén – vagyis a Dom téren – működik, és mindennap nyitva van, kivéve hétfőt, miként minden városban…

Tehát javult a helyzet.
Tudom is én, hogy létezett-e egyáltalán ez a kérdés… Tehát minden múzeum nyitva van, kivéve a Bánsági Múzeum épületét, biztos erre gondolt; amely jelenleg nem a régi épületében működik, hanem a Bástyában. A Művészeti Múzeum mindennap nyitva van… Nemrég, egész nyáron volt egy fantasztikus kiállítása George Sică temesvári festőnek, aki már rég nem csupán temesvári festő, képei nemzetközi gyűjteményekben szerepelnek. Volt egy kiállítás a barokk és a neobarokk találkozásáról, a régi bánsági barokk modern szemléletéről. És nagy sikernek örvendett, különösen azért, mert a művek kiállításán túl más hozzájuk kapcsolódó eseményeket is szerveztek: értekezleteket, találkozást a gyermekekkel, akik rajzokat készítettek a Dom téren. Hát ez történt ezen a nyáron.S akkor beszélnem kellene egy keveset az infrastruktúráról is, nemde? Az Európai Kulturális Főváros program keretében megfogalmazott pontos szabályok szerint, meghatározott kérdésekre adott válaszként kell összeállítani a pályázói dossziét. Tehát a kulturális programot, és mindent, amit a dossziéba kértek, e kérdések alapján állítottuk össze. A kulturális program, nyilván egy meghatározott műsor, nem pedig költemény. Rendkívül konkrét dolgokat tartalmaz. De ön feltett egy nagyon jó és nagyon fájdalmas kérdést, ami nemcsak Temesvárra vonatkozik, hanem egész Romániára, éspedig a történelmi műemlékek restaurálása. Temesvár nagyon rosszul áll e tekintetben. Hogy miért? Mert országos viszonylatban ez a város rendelkezik a legtöbb olyan épülettel, melyet történelmi műemléknek nyilvánítottak. Temesváron több mint 14 000 műemlék épület van. Ismétlem: több mint 14 000…

… 14 000  műemlék, ez figyelemre méltó…
… 14 000 műemléknek nyilvánított épület, amelyből nyilván nem lehet restaurálni mindegyiket 2021-ig. De ez olyan ügy, amely remélem mozgósítani fogja egy kissé a hatóságot, a döntéshozókat, hogy igyekezzenek. Biztos hallott róla, hogy csak az idén tavasszal fogadták el azt a törvényt, amely lehetővé teszi a helyi hatóságoknak, hogy közbelépjenek. Nyilvánvaló, hogy nem oldódik meg minden egyik napról a másikra, de elkészültek a tervek az európai pénzek lehívására is, legalább a munkálat elkezdéséhez. Önmagában véve nagyon jó dolog, ha megkapjuk a támogatást. Aztán a pályázati dossziénkban az infrastruktúra fejezetbe bevittünk egy kis alfejezetet, amelyben megnevezzük azt az infrastruktúrát, amit használni szeretnénk a kulturális programok lebonyolításakor. És oda természetesen bevettük a temesvári Polgármesteri Hivatal által a 2014 és 2024 közötti időszakra kidolgozott Kulturális Stratégiában szereplő tervet, mely szerint építeni kívánunk egy művészeti, műszaki és kísérleti központot. Ennek az alapja az a tény, hogy Temesváron a művészetnek, a műszaki tudománynak és a kísérletezésnek minden időkben helye volt.

Nem hallottam még róla, hogy más városok, más városi önkormányzatok ilyesmivel foglalkoznának. Vagyis, hogy építsenek, új épületet emeljenek a kulturális események lebonyolításához.
Igen. Ez kapna helyet, méghozzá új épületben. A többit pedig restaurálni kellene. Vagyis a Mărășești utcában, az 1745-ben épített legrégibb kelet-európai közkórház ugyancsak kulturális központ lesz, ahol együtt tevékenykedhetnek a városban szétszórtan működő kulturális létesítmények. Aztán tervezzük még az egyik, XIX. században épült zsinagóga restaurálását, amelyet koncertteremmé s ugyancsak kulturális események számára alkalmas térré alakítunk át.

Az is a Mărășești utcában van, nemde?
Igen, ott van. Aztán felújítjuk a hajdani Kultúrpalotát, azt az épületet, amely három színháznak és az Operának ad helyet. Az épület teljes restaurálásárólvan szó. És tervezzük még egy múzeum létesítését az 1989-es román forradalom emlékének őrzésére. Reméljük, hogy megvalósul. Régóta tervezzük ezt. Most az Európai Kulturális Főváros cím elnyerését követően reméljük, hogy fölgyorsulnak a munkálatok.

Nagyon szép lenne, ha az Európai Kulturális Főváros rendezvényeinek keretében sor kerülne egy új színház felavatására is. Például a temesvári szerb színház megnyitására. Amiről annyit beszéltek már, de nem tettek érte semmit.
Így van. Jelenleg nem tudom, hol tartanak, konkrétan mi a helyzet. Mert miként említette, szó volt róla. Értesüléseim szerint a Temesvári Szerb Közösség újra tárgyalni kezdett róla a temesvári önkormányzattal és a szerbiai hatóságokkal. Fantasztikus lenne, ha megvalósulna, és ha új színházat avatnának. Gyakorlatilag ezáltal gazdagabbá válna nemcsak Temesvár, hanem az egész régió.

 A Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó idején láttam, hogy megpróbáltak találkozót, előadást vagy ki tudja mit rendezni egy villamosban. Végül is nem sikerült. Tudom viszont, hogy Bukarestben Gavriil Pinte rendező jó előadást csinált egy villamosban, amely a régi, 26-os villamos útvonalán járta körbe a várost. Nem lenne jó meghívni Gavriil Pintét, hogy rendezzen Önöknél is valami érdekeset a villamosban?
Dehogy nem, nagyszerű ötlet... Csakhogy a színházaknak lellene kezdeményezniük ezt. Mi, az Egyesület, nem finanszírozhatjuk...

De legalább javasolják!
Javasolhatjuk, nyilván. Jó ötlet, és biztathatjuk a színházakat... Három színház is van Temesváron.