A magyar állampolgárok biztonságának megóvása a célja annak a törvényjavaslatnak, amely szerint - nemzetbiztonsági érdekből vagy a külügyi kapcsolatok védelme érdekében - az állampolgársági kérelmet beadók állampolgárság szerinti megoszlására és a benyújtás földrajzi helyére vonatkozó adat megismerése iránti igény teljesítése megtagadható lenne.

A törvénytervezetet Potápi Árpád, a nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke terjesztette be, a dokumentumot hétfőn általános vitára alkalmasnak minősítette az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége, a jobbikos és MSZP-s tagok viszont tartózkodtak.

A jobbikos Staudt Gábor nem tartotta helyesnek, hogy "titkolandó", "suttyomban felveendő" dolog lesz majd az állampolgárság, szerinte ez egy erőtlen lépés, ehelyett egyéb módszereket kellene találni a magyar állampolgárok megvédésére. Ő és frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás is azt hangsúlyozta: nemhogy eltitkolni kellene a magyar állampolgársági adatokat, hanem éppenhogy nyilvánosságra kellene hozni azokat és azok alapján követelni a magyar közösségek számára a jogok biztosítását.

Az MSZP-s Steiner Pál mellébeszélésnek minősítette, hogy ezeket az adatokat el lehetne titkolni akár összességében, akár ott, ahol az állampolgárságot kérelmező életvitelszerűen lakik. Frakciótársa, Bárándy Gergely pedig azt vetette fel: az állampolgárok védelmét hogyan szolgálhatná egy olyan javaslat, amely statisztikai adatokról szól.

Potápi Árpád a felvetésekre reagálva azt mondta: javaslata célja az, hogy minden lehetséges eszközzel megóvják a magyar állampolgárok biztonságát, "ne mi legyünk azok, akik az utódállamok számára információkat juttatunk ki". Mint mondta, Erdélyben - ahol több tízezer ember vette már fel a magyar állampolgárságot - ez nem olyan éles kérdés, mint Szlovákiában, ahol jóval kisebb számban kérvényezték a magyar állampolgárságot, és gyakorlatilag "darabra" visszakereshető, hogy ők hol élnek, így a retorziók is elérik őket. Mint mondta, Szlovákia és Ukrajna "nem éppen baráti módon áll" az állampolgársági kérvényekhez.     

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a szakminisztérium támogatásáról biztosította a javaslatot, és úgy vélte: az a kérdés, hogyan tud a magyar állam reagálni arra, hogy egyes országok, "kimondva, kimondatlanul" nemzetbiztonsági kockázatként kezelik a kettős állampolgárságot.