Az újonnan megválasztott katolikus egyházfő egy percig sem habozik, hogy a kordonok mögött őt éljenző emberekhez sétáljon, mosolyogva üdvözölje őket, és kezet rázzon velük. Közvetlensége és spontaneitása igazi áldás a híveknek, ugyanakkor rémálom a rá vigyázó biztonságiaknak.

"Idegösszeomlás szélén a biztonsági szolgálat, önkívüli állapotban a tömeg" - írta a minap az Il Fatto Quotidiano című olasz napilap Ferenc pápa meglepő közvetlenségére reagálva.

A mindenkori pápa biztonságáért felelő híres svájci gárdistáknak és a vatikáni csendőrségnek meg kell barátkoznia azzal a gondolattal, hogy az első latin-amerikai egyházfő a jelek szerint spontán akar maradni, és nem szándékozik védett burokban élni, megfosztva az egyszerű emberekkel való kapcsolattól.

Federico Lombardi vatikáni szóvivő a témával kapcsolatban kifejtette: egy pápára nem lehet ráerőltetni a biztonsági szolgálat intézkedéseit. A biztonságiaknak tiszteletben kell tartaniuk az egyházfő személyes stílusát - magyarázta Lombardi. "A biztonsági szolgálat illetékesei tudják, hogy a pápa az, aki dönt, és nekik ehhez kell alkalmazkodniuk" - tette hozzá.

A katolikus egyház vezetőjének biztonságát mintegy 100 svájci gárdista, az úgynevezett pápai hadsereg szavatolja. Az ő munkájukat körülbelül 100 vatikáni csendőr és hozzávetőleg 140 olasz rendőr segíti. Feladatuk végzése közben fontos, hogy a pápa biztonságára és a hívekkel való kapcsolatkeresési szándékára egyaránt tekintettel legyenek, és megtalálják a kettő között a helyes egyensúlyt.

A modern idők pápái különösen sebezhetők a nagy tömegeket vonzó, többnyire a Szent Péter-bazilikában vagy az előtte lévő azonos nevű téren megtartott nyilvános eseményeken, mint ahogy azt több korábbi incidens is mutatja. A legsúlyosabb közülük a szintén közvetlenségéről ismert II. János Pál pápa ellen 1981-ben elkövetett merénylet volt, amikor a tömegben elvegyült török állampolgárságú Mehmet Ali Agca rálőtt az egyházfőre, súlyosan megsebesítve őt.

"Mindenki emlékszik azokra az alkalmakra, amikor II. János Pál megszegte a biztonsági szabályokat, hogy közvetlenül találkozhasson az emberekkel, még kockázatosnak tűnő vagy kiszámíthatatlan helyzetekben is" - idézte fel a vatikáni szóvivő. "Ilyen volt az ő stílusa. Ezt akarta, és módjában is állt ezt megtenni. A biztonságiak pedig igyekeztek a lehető legjobban helytállni" - tette hozzá. Persze az 1981-es merényletből a pápai biztonsági szolgálat próbálta levonni a tanulságokat: a híres pápamobilt golyóálló ablakokkal látták el, és azóta az általános pápai kihallgatásokon részt venni kívánó híveknek fémdetektorokon kell áthaladniuk.

2007-ben egy német férfi próbált felszökni XVI. Benedek járművére, miközben az a Szent Péter téren körözött, 2009 karácsonyán pedig a Szent Péter-bazilikában a mise alatt földre döntötte az egyházfőt egy nő. A történtek nyomán ma már az ilyen események alkalmával bővítik a biztonsági emberek létszámát, illetve kiterjesztik a pápa körüli biztonsági zónát, ahova a hívők már nem léphetnek be.

Kedden Ferenc pápa beiktatási ceremóniáján - amelyen több mint 130 ország és nemzetközi szervezet küldöttsége vett részt - a biztonságot viszont nem a Vatikán "egységei", hanem mintegy 3 ezer olasz rendfenntartó szavatolta. Mesterlövészek a tetőn, helikopterek a levegőben, átrepülési tilalom Róma felett - vagyis a hatóságok semmit nem bíztak a véletlenre. Ez viszont azzal a következménnyel járt, hogy intézkedéseik a nap nagy részére gyakorlatilag megbénították az itáliai fővárost.