Pénteken döntenek az írek az istenkáromlást büntető törvényről


-A A+

Az istenkáromlás büntethetőségének eltörléséről szavaznak az írek pénteken.

Esélyes, hogy kikerül az a törvénykezés az írországi alkotmányból, amely mostanáig büntethetővé tette a blaszfémiát. Amennyiben az igenek győznek most az elnökválasztással egybekötött népszavazáson, az újabb jele lesz az egyház gyengülésének a korábban erősen katolikus országban.

Írországban utoljára 1855-ben büntettek meg valakit istenkáromlásért, három évvel ezelőtt azonban Stephen Fry angol humorista, televíziós személyiség megjegyzései miatt a rendőrség eljárást indított. Akkor Fry úgy fogalmazott, (a keresztény) isten "szeszélyes", "gonosz gondolkodású" és "teljesen mániákus". Később ejtették a vizsgálatot, miután kiderült, hogy keveseket háborított fel a humorista kijelentése.

Az előrejelzések szerint  Michael D. Higgins ismét esélyes az elnöki pozícióba: a baloldali Munkáspártban megválasztásáig politizáló, 77 éves elnök második mandátumát töltené így.

Ez az eset tette kérdésessé, hogy szükség van-e az alkotmányban 1937 óta jelen lévő záradékra, amelyet ha nem is alkalmaztak, de jelenléte mégiscsak problémás sokak számára. Az alkotmányban az áll, hogy istenkáromló, sértő vagy illetlen anyag közzététele vagy kijelentése bűncselekménynek számít, amely a törvénynek megfelelően büntetendő.

Az Irish Times múlt héten elkészült felmérése szerint 51 százalék szavazna igennel pénteken, 19 százalék őrizné meg a záradékot, míg 25 százalék nem döntött a kérdésről, 4 százalék pedig nem szavazna.

Még az egyház is igennel szavazna

Az Ír Katolikus Egyház egy hónappal ezelőtt kijelentette, hogy a blaszfémia-törvény meglehetősen elavult, az ilyen törvényeket a kisebbségek elleni erőszakhoz és elnyomáshoz használták fel. Hozzátették ugyanakkor: az emberek hitük gyakorlásához megvan a joga anélkül, hogy megtámadnák vagy nevetségessé őket, ezt pedig el kell ismerni és tisztelni kell.

Az anglikán egyház részeként működő Írország Egyháza úgy nyilatkozott: "alapvető emberi jog a vallási szabadság, de az önkifejezés szabadsága is (határok között)".

Idén májusban az írek az abortusztilalom eltörléséről is döntöttek: akkor 66,4 százalék támogatta, hogy a terhességmegszakításokra vonatkozó teljes tilalomtól megszabaduljon az ország. 2015-ben pedig az azonos neműek házasságának legalizálása mellett döntöttek.

Liam Herrick, az Ír Tanács a Polgári Szabadságjogokért (Irish Council for Civil Liberties) elnöke azt mondta, a blaszfémia kriminalizálásának nincs helye egy modern demokráciában, az írek nem akarnak bűnügyi eljárást azok számára, akik megkérdőjelezik a vallási tanítások autoritását.

Romániában nincs blaszfémia-törvény, de igény volt már rá

Romániában 2011-ben egy PNL-s képviselő szeretett volna bevezetni hasonló törvényt, ugyanakkor számos európai országban van hasonló rendelkezés: Ausztriában, Finnországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban. Ugyanakkor több országban is kivették a törvénykezésből, így Franciaországban, Dániában, Hollandiában, többek között.

Németországban és Lengyelországban akár börtönbüntetéssel is sújtható a blaszfémia, amely többnyire más emberek vallási meggyőződésének sértésére utal (nem ritkán muszlimokkal szembeni támadásokra). A világ néhány országában
halálbüntetés jár érte: Mauritániában, Nigériában, Szomáliában, Szaúd-Arábiában, Jemenben, Iránban, Afganisztánban és Pakisztánban.








EZT OLVASTA MÁR?

X