Franciaországban, Belgiumban és Londonban is megemlékezéseket tartottak az első világháborút lezáró tűzszünet aláírásának 100. évfordulója alkalmából. Az Élysée-palotában Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és felesége, Brigitte fogadta a fegyverszünet napját ünneplő államelnököket, többek közt Donald Trump USA-elnököt, Vlagyimir Putyin orosz államfőt és Angel Merkel német kancellárt, valamint a román államfőt, Klaus Johannist és feleségét, Carment.

Az első világháborút lezáró fegyverszünet napját minden évben november 11-én ünneplik világszerte. Emmanuel Macron francia államfő a béke megőrzésére, „a befelé fordulás, az erőszak, a leigázás" elutasítására kérte vasárnap ünnepi beszédében  a párizsi Diadalív alatt, az Ismeretlen Katona sírjánál megjelent csaknem száz ország képviselőjét, köztük 72 állam- és kormányfőt.

Az ünnepség kezdetén Franciaországban mindenhol megszólaltak a harangok, éppen úgy ahogy száz évvel ezelőtt, amikor a fegyverszünet megkötését jelezték. Ünnepi beszédében Emmanuel Macron az első világháborúnak – amelyben szerinte „Európa majdnem öngyilkos lett" – a mai világra vonatkozó tanulságairól beszélt. A francia elnök úgy vélte, hogy a világban ismét a „történelem fenyeget", ezért a béke megőrzésére és „a befelé fordulás, az erőszak, a leigázás" elutasítására kérte a világ vezetőit. Dicsérte a patriotizmust, amely szerinte „a nacionalizmus és az önzés teljes ellentéte".

„Adjuk össze a reményeinket a félelmeink helyett" – kérte Emmanuel Macron a konfliktusok és a diplomácia multilaterális megközelítése megőrzése érdekében, elsősorban az Európától elforduló Donald Trump amerikai elnökhöz intézve a szavait. 

Ferenc pápa: a békébe, ne a háborúba fektessünk be

Az első világháború mindenkihez szigorú figyelmeztetésként szól, hogy utasítsuk el a háború kultúráját és minden törvényes eszközzel vessünk véget a világ számos részét még ma is vérrel szennyező konfliktusoknak – mondta Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében. A katolikus egyházfő az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény századik évfordulóján tartott beszédében hozzátette: úgy tűnik, az emberiség nem tanul a történelemből. 

„Miközben az (első világháború) hatalmas tragédiájának összes áldozatáért imádkozunk, mondjuk ki erőteljesen, a békébe, ne a háborúba fektessünk be!"– hangoztatta Ferenc pápa. Emlékeztetett az első világháború alatti pápa, XV. Benedek szavaira, aki „felesleges mészárlásnak" nevezte az 1918-ban lezárult konfliktust. A szegényeket oltalmazó Szent Márton november 11. ünnepnapjára emlékeztetve Ferenc pápa azt mondta, az emberi szolidaritás mutassa meg a béke útját az embereknek.

Emlékezés vasárnapja

Frank-Walter Steinmeier német államfő jelenlétében emlékeztek meg vasárnap Londonban az I. világháborút lezáró tűzszünet századik évfordulójáról. Az ünnepségen jelen volt II. Erzsébet királynő is, de nem koszorúzott személyesen. A Remembrance Sunday, vagyis az emlékezés vasárnapja mindig az I. világháború harci cselekményeit lezáró tűzszünet évfordulójához, november 11-éhez legközelebbi vasárnapon esedékes. 

E novemberi ünnepségeken hagyományosan az I. világháborúban és az azóta eltelt évtizedek konfliktusaiban elesett brit katonaáldozatokról emlékeznek meg. Az 1919 óta évente megrendezett központi emlékünnepség helyszíne ezúttal is a háborús halottak tiszteletére emelt, London kormányzati negyedének közepén álló emlékmű, a Cenotaph volt. A parlament híres toronyórája, a Big Ben 11 órát jelző harangjátéka után a felsorakozott tömeg kétperces néma főhajtással tisztelgett a halottak emléke előtt.

A kétperces csend kezdetét és végét a brit hadsereg egy első világháborús ágyújának lövései jelezték. Ezután helyezte el a királynő koszorúját az uralkodó elsőszülött fia, Károly trónörökös, aki a jövő héten ünnepli 70. születésnapját. A 92 esztendős II. Erzsébet királynő a külügyminisztérium balkonjáról figyelte a megemlékezést.A vasárnapi rendezvényen, a megemlékezések 100 éves történetében először vett részt és koszorúzott német államfő. Frank-Walter Steinmeier koszorújának elhelyezése után főhajtással tisztelgett a katonaáldozatok előtt. Kabátjára ő is kitűzte a britek által ilyenkor hagyományosan viselt, stilizált pipacsot. A pipacs a fő jelképe Nagy-Britanniában a háborús halottak emléke előtti tisztelgésnek, egy kanadai katonaorvos, John McCrae rendkívül népszerűvé vált, 1915-ben írt verse nyomán, amely arról szólt, hogy a háború szántotta flamand mezőkön mindig a pipacs virágzik ki először az elesett katonák sírjain.

Belgiumban is megemlékeztek

Belgium számos településén és az azok közelében található katonai temetőkben megemlékezéseket tartottak vasárnap az első világháborút lezáró tűzszünet aláírásának 100. évfordulója alkalmából. Fülöp belga király és Matild királyné részvételével – miután Brüsszelben megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját – központi ünnepséget kezdtek az első világháborút lezáró tűzszünet életbe lépésének időpontjában, 11 órakor a nyugat-belgiumi Ypres városában.

A belga király beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hősökre való legméltóbb emlékezés az, ha az utókor, és különösen a fiatalok, megőrzik a kiharcolt békét és annak jegyében építik tovább a jövőt, hogy hasonló öldöklés soha ne történhessen meg újra.

Száz éve, 1918. november 11-én írta alá a vereségét elismerő Németország a fegyverszünetet az antanthatalmakkal a franciaországi Compiegne közelében, egy vasúti kocsiban, ezzel véget ért a négy évig tartó első világháború.