A londoni alsóház vezetője szerint a brit EU-tagság szabályozatlan megszűnése lenne a következménye annak, ha a parlament a jövő héten leszavazza a kilépés feltételeiről szóló megállapodást.

A megállapodást egyaránt rendkívül hevesen ellenzi a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora és az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) - amelynek külső támogatása nélkül a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak nincs többsége az alsóházban -, főleg azzal a visszatérő érveléssel, hogy meghatározott végdátum híján az Egyesült Királyság végleg "beleragadhat" egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.

A megállapodáshoz mellékelt jogi útmutató, amelyet az alsóház előző esti döntése alapján szerdán a kormány nyilvánosságra hozott, valóban tartalmazza azt az elvi lehetőséget, hogy az Egyesült Királyság meghatározatlan időre vámunióban maradhat az EU-val a Brexit után is.

Az alsóház jövő kedden szavaz a brit kormány és az Európai Unió által elért Brexit-megállapodásról, de a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján egyelőre teljesen valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása, nem kis részben az e megoldással szembeni heves ellenállás miatt.

Egyezség nélkül lépnek ki?

Andrea Leadsom, az alsóház vezetője - aki e minőségében a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, a törvényalkotási ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag - a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva szerdán kijelentette: ha az alsóház a jövő héten valóban leszavazza a megállapodást, akkor az alapeseti forgatókönyv az, hogy Nagy-Britannia a Brexit feltételrendszeréről szóló egyezség nélküli lép ki az EU-ból.

Liam Fox külkereskedelmi miniszter szerdai alsóházi meghallgatásán a megállapodás elleni lázongást úgy értékelte, hogy a londoni alsóházban többségben vannak azok a képviselők, akik Nagy-Britannia bennmaradását szeretnék az Európai Unióban, és ezért megvan a kockázata, hogy a parlament "megpróbálhatja ellopni a Brexitet az emberektől".

Vitatják a tartalékmegoldást?

A Brexit-megállapodás különösen élesen vitatott eleme az a tartalékmegoldás, amelyet a kormány és az EU az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki.

A megállapodás az újbóli határellenőrzést úgy kerülné el, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását.

A brit kormány és az EU egybehangzó és gyakran hangoztatott álláspontja szerint ez csak egy végső, ideiglenes tartalékmegoldás, amelyet egyik fél sem akar életbe léptetni, mivel a fő cél a kétoldalú kereskedelmi megállapodás elérése.

A brit kormány jogi főtanácsnoka, Geoffrey Cox által a megállapodáshoz összeállított jogi háttértájékoztató e kérdésre vonatkozó hatoldalas záradéka mindazonáltal valóban tartalmazza, hogy ha életbe lép e tartalékmegoldás, abból az Egyesült Királyság egyoldalú döntéssel nem léphetne ki, és a nemzetközi jog alapján nem zárható ki az sem, hogy e formula meghatározatlan ideig érvényben marad.