Szlovákiában javult a kisebbségi nyelvhasználat a hivataloknál


-A A+

A kormány szerdán jóváhagyta a Szlovák Köztársaság területén élő kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatos, 2017-2018-as időszakra vonatkozó jelentést, amelyet a kormányhivatal a kisebbségi kormánybiztos hivatalával közösen dolgozott ki.

"Az volt a célunk, hogy a lehető legrészletesebb jelentést dolgozzuk ki, ezért mindenkinek kikértük a véleményét, akit a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény érint. Kijelenthetjük, hogy a 2016-os esztendőhöz képest szélesebb körben használják a kisebbségek nyelvét – ami a magyar- és a roma nyelvre különösen érvényes" – jelentette ki Bukovszky László, kisebbségi kormánybiztos.

Ez már a negyedik értékelő jelentés a sorban – 2012 óta két évente kerül kidolgozásra, és az a célja, hogy komplex képet adjon a magyar-, roma-, ruszin-, ukrán- és német nyelv használatának aktuális helyezetéről azokon a településeken, amelyeknek lakosságát legkevesebb 20 százalékban nemzetiségek alkotják. A felmérés kérdőíves lekérdezés formájában történt – 733 szubjektumot (638 települést, 6 megyei önkormányzatot, 89 államigazgatási intézményt, 27 járási rendőrparancsnokságot, a tűzoltóság és műszaki mentőszolgálat hat járási parancsnokságát, a Szlovák Köztársaság Fegyveres Erőinek hat szervezeti egységét, valamint az igazságügyi és büntetés-végrehajtási őrszolgálat tagjait tömörítő testület egy szervezeti egységét) szólítottak meg annak során. Az összes kiküldött kérdőívből 760 megkérdezett küldte vissza kitöltve a nyomtatványt, ami 98 %-os eredményt jelent. 

Kedvező változás, hogy az elmúlt évek során 10-ről 27 %-ra nőtt azoknak a települési önkormányzati alkalmazottaknak a száma, akik beszélik a rom nyelvet. A ruszin kisebbség által lakott településeken 92-ről 85 %-ra csökkent a ruszin nyelvet bíró önkormányzati alkalmazottak száma, s az ukránok által lakott településeken pedig 67-ről 53 %-ra csökkent ez a szám. Másrészt viszont minden nemzetiség tekintetében javult a kisebbségi nyelvhasználat a hivatali érintkezésben.

Nyolcvan százalékra nőtt azoknak a településeknek az aránya, ahol használják a kisebbség nyelvét az önkormányzati képviselő-testület ülésén. Hasonlóan megnőtt azoknak a településeknek a száma, ahol a kisebbség nyelvén is fel van tüntetve a település neve a falu vagy város elején és végén elhelyezett közlekedési jelzőtáblán, illetve a vasút- vagy autóbusz-állomáson.

Nőtt azoknak az államizgazgatási intézményeknek a száma is, amelyeknek a székhelyéül szolgáló épületen kétnyelvű táblán tüntették fel az intézmény nevét, és enyhén emelkedett azoknak az államigazgatási intézményeknek a száma is, amelyek jól látható helyen kiírták, hogy az intézmény székhelyén lehetőség van a kisebbség nyelvén történő ügyintézésre. Megnőtt azoknak az államigazgatási intézményeknek a száma is, ahol kétnyelvű formanyomtatványok állnaka polgárok rendelkezésére, de nem történt változás azoknak az államigazgatási alkalmazottaknak a számában, akik bírják a kisebbségek nyelvét.

"Még sok az elvégzendő munka"

"Az előző jelentéshez képest szemmel láthatóan csökkent a hiányosságok száma, amelyeket szabálysértésként tarthatnánk számon, de ennek ellenére még sok az elvégzendő munka. Már az elkövetkező hetekben fel fogom szólítani az államigazgatási intézményket a hiányosságok orvoslására és hangsúlyt fogok helyezni a kisebbségi nyelvhasználati törvényből fakadó jogok és kötelességek betartására" – jelentette ki Bukovszky László.








EZT OLVASTA MÁR?

X