A legfrissebb felmérés szerint a londoni alsóház képviselőinek 70 százaléka elégedetlen azzal a munkával, amelyet Theresa May miniszterelnök a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről tartott tárgyalásokon végzett.

A The UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű londoni elemzőműhely által elvégzett, szerdán ismertetett felmérés szerint a kormányzó Konzervatív Párt frakciójában is relatív többségben vannak a miniszterelnök Brexit-stratégiájával elégedetlen törvényhozók: a tory pártcsoport tagjainak 47 százaléka minősítette rossznak a kormányfő által a Brexit-tárgyalásokon kifejtett tevékenységet, és csak 34 százalékuk mondta azt, hogy elégedett Theresa May munkájával.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerének kutatására összpontosító elemzőközpont évente végez hasonló felmérést az alsóházi képviselők körében. Az idei vizsgálat eredményeinek azonban különös jelentőséget ad, hogy a londoni törvényhozás a jövő héten szavaz a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodásról, és a jelenlegi állapot szerint nincs meg a többség az egyezmény elfogadásához.

A kilépési megállapodásról az eredeti menetrend alapján december 11-én kellett volna szavazni, de Theresa May előző nap januárra halasztotta a voksolást, mert az ír-északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló megoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.

Az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán - amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen közös szárazföldi vámhatára lesz - hosszú évek óta nincs fizikai ellenőrzés, az észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfőbb vívmányaként. A határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó mechanizmus alapján az Egyesült Királyság és az EU vámuniós viszonyrendszerben maradna, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kidolgozni, amely a határellenőrzés felújítását feleslegessé tenné.

A keményvonalas tory Brexit-tábor szerint azonban e mechanizmus alapján az Egyesült Királyság meghatározatlan időre "beleragadhat" egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, úgy, hogy nem tud más országokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni.

Mereven elveti a megállapodást a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a szintén rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párt (DUP) is, amelynek külső támogatása nélkül a kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt nem tudja elfogadtatni törvényjavaslatait. A DUP értelmezése szerint ugyanis a Brexit-megállapodásban szereplő tartalékmegoldásban benne van az a lehetőség is, hogy Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze között keletkezik vámhatár a kilépés után.

A Brexit-megállapodásról folyó alsóházi vita éppen szerdán kezdődött újra, és az első vitanaphoz időzítve a kormány 13 oldalas dokumentumot tett közzé, megerősítve azt a korábban is hangoztatott érvet, hogy sem London, sem az EU egyáltalán nem is kívánja alkalmazni a határellenőrzés elkerülését célzó tartalékmegoldást. A kormány a dokumentumban ígéretet tesz arra is, hogy ha nem készül el időben a határellenőrzést feleslegessé tévő kétoldalú kereskedelmi megállapodás, a londoni alsóháznak és az észak-írországi önkormányzatnak egyaránt meghatározó döntési jogköre lenne annak eldöntésében, hogy a tartalékmegoldás lépjen-e életbe, vagy a kilépés után tervezett, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak tartson-e tovább.

A képviselők körében elvégzett felmérés szerint a konzervatív frakció tagjainak abszolút többsége, 55 százaléka is úgy gondolja, hogy a határellenőrzés elkerülésére kidolgozott tartalékmechanizmussal szemben más megoldások is elképzelhetők, és egyébként is eltúlzottak a határkérdéssel összefüggésben hangoztatott nehézségek.

A Brexit-megállapodás első, szerdai vitanapja ráadásul a kormány számára érzékeny vereséggel kezdődött. Az alsóház megszavazta ugyanis az egyik lázadó tory képviselő által beterjesztett módosító indítványt, amelynek alapján a megállapodás jövő heti leszavazása esetén Theresa May kormányának az eredeti menetrendben szereplő 21 naptári nap helyett három alsóházi ülésnapon belül ismertetnie kell a képviselőkkel, hogy a kialakult helyzetben milyen további lépésekre készül.

Ez volt 24 órán belül a kormány második alsóházi veresége, előző este ugyanis az az indítvány is átment, amely a költségvetési törvényhez fűzött módosításokkal célozza a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnésének megnehezítését.

Bizalmatlansági indítványt terveznek

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt szerdán közölte, hogy ha a Brexit-megállapodás a jövő heti alsóházi szavazáson elbukik, bizalmatlansági indítványt terjeszt be a konzervatív kormány ellen.

Theresa May több nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy a Brexit-megállapodás jövő heti leszavazása a megállapodás nélküli kilépés felé terelné a Brexit-folyamatot. Egyre erőteljesebb ugyanakkor az a kampány, amely az EU-tagságról szóló újabb népszavazás kiírását célozza a Brexit-egyezmény elvetése esetére.