A francia hatóságok jelentősebb és radikálisabb tömegekre számítanak a jobb megélhetésért csaknem két hónapja tüntető sárgamellényesek kilencedik, szombati megmozdulásain, mint egy héttel ezelőtt. A kormányellenes tiltakozások központja azonban ezúttal várhatóan nem Párizsban, hanem az ország középső részén található Bourges-ban lesz.

A rendőrség szerint múlt szombaton országszerte csaknem 50 ezer, Párizsban 3500 sárgamellényes tüntetett, ami jóval kevesebb, mint a megmozdulás kezdetén két hónappal ezelőtt, amikor mintegy 300 ezren tiltakoznak, de emelkedést jelent a december végi 32 ezerhez képest.

Éric Morvan országos rendőrkapitány arra számít, hogy szombaton az év végi ünnepek előttihez hasonló lesz a mozgósítás. December 15-én mintegy 66 ezren tüntettek országszerte. Michel Delpuech párizsi prefektus pedig úgy vélte, hogy miután hétről hétre "egyre erőszakosabb" cselekmények történnek, szombaton a korábbiaknál radikálisabb lehet a tömeg.

 A múlt szombati tiltakozónapon többen rendőrökre támadtak, a köztársaság jelképei egyre gyakrabban célpontjai a feldühödött tüntetőknek, a kormányszóvivő hivatalának bejáratát markológéppel törték be, valamint két prefektúrát, két polgármesteri hivatalt és egy bíróságot is feldúltak. Christophe Dettinger volt hivatásos bokszbajnok pedig a Szajna egyik gyalogoshídján rohamrendőröket ütött ki.

Mindezek miatt országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr lesz az utcákon, Párizsban ötezer rendőrt és a csendőrség páncélosait vezénylik ki a közterekre. A tüntetők kiszámíthatatlan fellépése miatt a rendőrök pedig mobilabbak és reaktívabbak lesznek, a rendbontást kezdeményezőket gyorsabban állítják elő, a tüntetések helyszínein motozásokra, a csomagok átvizsgálására is számítani lehet - jelezte a prefektus.

A kilencedik megmozdulás újdonsága, hogy az egyszerre több közösségi oldalon párhuzamosan szerveződő megmozdulások központjának ezúttal nem Párizs, hanem az ország közepén található Bourges ígérkezik, ez a város közelíthető meg ugyanis a legkönnyebben az ország minden pontjáról.

 A tüntetők egyik, a többször is előállított Éric Drouet teherautósofőr által vezetett radikális szárnya a párizsi Défense üzleti negyedbe hívja a tiltakozókat, másik két alapító, a kozmetikai termékeket forgalmazó Priscillia Ludosky és az összeesküvés-elméleteket hirdető Maxime Nicolle viszont azt jelezte, hogy Bourges-ba megy.

Az alig hatezer lakosú kisváros belvárosában azonban a prefektúra betiltotta a tüntetést, így a sárgamellényesek a városközpontot körülölelő körutakra hirdettek békés felvonulást. A városban péntek délután elővigyázatossági intézkedéseket rendeltek el a várható rongálások megakadályozására: eltávolították a parkolóórákat, lebontották a buszmegállókat, bezárták a parkokat, a játszótereket, szombaton nem nyitnak ki a múzeumok sem. Pascal Blanc polgármester jelezte: a helyiek aggódnak a várható felfordulás miatt.

Az előző szombatokhoz hasonlóan több francia nagyvárosban (Bordeaux, Marseille, Toulouse, Lyon, Strasbourg, Lille, Nantes, Rennes) tüntetésekre és különböző köztéri akciókra kell számítani a sárgamellényesek részéről. Az interneten a pénzkiadó automaták egyidejű kiürítésére szóló felhívások is megjelentek, de a bankszektor szerint nem kell készpénzhiánytól tartani.

A biztonsági intézkedésekre koncentrálnak

A szakszervezetek közül kizárólag a Solidaires, a pártok közül pedig a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés volt alelnöke, Florian Philippot és Hazafiak nevű pártja szólított fel "békés megmozdulásra" a sárgamellényesekkel együtt.

A kormány elsősorban a biztonsági intézkedésekre koncentrál a sárgamellényesek követeléseiről Emmanuel Macron államfő kezdeményezésére január 15-én kezdődő "nagy nemzeti vita" előtt, amelyet helyi szinteken, munkahelyeken polgármesteri hivatalokban kíván a kormánypárt megrendezni.

A sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők november 17-én vonultak először utcára tiltakozva az ellen, hogy a kormány emelni akarta az üzemanyagokat sújtó környezetvédelmi adót. A kabinet végül elállt ettől, és december közepén több olyan intézkedést is bejelentett mintegy 10 milliárd eurós összegben, melyek célja a szegényebb társadalmi csoportok helyzetének javítása.

A kormány álláspontja szerint már csak egy radikalizálódott kisebbség folytatja a megmozdulásokat, amelyeken egyebek mellett a vagyonadó visszavezetését és az állampolgári kezdeményezésű népszavazás intézményének bevezetését is követelik. Az előbbi lehetőségét a kormány kizárta, a másik kérdésben egyelőre nem foglalt állást.