Európa Tanács: ezért tartózkodott az RMDSZ a kisebbségvédelmi jelentés elfogadásakor


-A A+

Azért tartózkodott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének két RMDSZ-es tagja a múlt héten elfogadott kisebbségvédelmi jelentés elfogadásakor, mert a dokumentumba nem került be az a javaslatuk, hogy a tagállamoknak a kisebbségi keretegyezményben foglaltak alkalmazása mellett a kisebbségekre vonatkozó további ET-ajánlásokat is figyelembe kell venniük.

Erről a Maszolnak hétfőn Korodi Attila képviselő számolt be, aki Benkő Erika képviselővel együtt a közgyűlés romániai delegációjának a tagja. A politikus elmondta, a csütörtökön elfogadott jelentés szövege a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikációjáról, illetve kis mértékben az alkalmazásáról szól. Ám a jelentés memorandumába (magyarázó részébe), olyan szövegrészeket vitt be Viorel Badea román jelentéstevő, amely szerint a kisebbségek védelme az egyéni jogok védelmének szintjén megoldható, így nem kell kollektív jogokban gondolkodni.

Az RMDSZ két képviselője kifogásolta, hogy a jelentés címe („A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak promoválása”) megtévesztő módon általánosan kisebbségvédelemről szól, miközben a tartalma csak a keretegyezmény alkalmazására korlátozódik. „Pedig az ET Parlamenti Közgyűlésének legalább négy-öt olyan sarkalatos jelentése van (például a Kalmár- vagy a Gross-jelentés), amely a kisebbségvédelmet nem a keretegyezmény szűk kereteibe szorítja be, hanem említést tesz olyan pozitív példákról, amelyek a kollektív jogrendszerhez kötődnek, a nyelvhasználati kérdésektől a területi autonómiáig” – magyarázta Korodi.

Ezért a RMDSZ képviselői azt javasolták: ha az ET Parlamenti Közgyűlése ezt a címet tartja meg, akkor a másfél oldalas jelentés rendelkező részét ki kell egészítenie azzal, hogy a tagállamok keretegyezmény végrehajtása mellett legyenek figyelemmel a többi parlamenti közgyűlési javaslatra is. „Ez egy elvi kérdés, amelyről nagyon eltért az álláspontunk a román jelentéstevő kollégáéval. Neki az volt az érdeke, hogy ez így maradjon, mi pedig egyértelművé akartuk tenni azt, hogy senki ne használja majd ezt a jelentést majd arra, ami nincsen beleírva: vagyis elég, ha a kisebbségvédelem a keretegyezmény szintjén valósul meg” – magyarázta a politikust.

Ezt az RMDSZ-es javaslatot leszavazták. Korodi elmondta, a közgyűlésen nem volt nagy vita a jelentésről, mert csütörtök este került napirendre, és kevesen voltak jelen. Erős volt viszont a román, ukrán és olasz képviselők jelenléte, aki támogatták a Badea-féle álláspontot.

Az ET Parlamenti Közgyűlése ugyanakkor a további három RMDSZ-es módosító javaslatot elfogadott. Így például a jelentésbe bekerült, hogy a keretegyezményt már ratifikáló tagállamoknak kötelezően alkalmazniuk is kell a chartában foglaltakat. Megszavazták azt is, hogy a tagállamok ne csak promoválják, hanem védjék is a nemzeti kisebbségek jogait, és ne csak pozitívan közelítsék meg a kisebbségi jogokat, ahogy a jelentésben állt, hanem kiemelt figyelemmel kísérjék ezeket.

Arra kérdésünkre, mi a jelentősége annak, hogy az RMDSZ által kifogásolt formában fogadta el a jelentést, Korodi kijelentette: „jóhiszeműen” nézve, ez a dokumentum se nem jobb, se nem rosszabb, mint az ET Parlamenti Közgyűlésének eddigi, kisebbségvédelemre vonatkozó döntéscsomagja. „Viszont el tudom képzelni, hogy lesznek olyan, a kisebbségeikkel konfliktusban lévő tagállamok, amelyek egy ilyen című a jelentésre hivatkozva azt fogják mondani: amikor az ET kisebbségvédelemről beszél, csak a keretegyezményről beszél” – összegzett a politikus.








EZT OLVASTA MÁR?

X