A tengeri állomásoztatású Kalibr manőverező robotrepülőgép szárazföldi változatának és szárazföldről indítható, megnövelt hatótávolságú hiperszonikus rakéta indítóállásainak kifejlesztésére adott utasítást Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden.

Tárcájának moszkvai szaktanácskozásán adott utasítás értelmében a fejlesztéseket 2021-ig bezárólag kell elvégezni. A fejlesztésre az indoklás szerint azért van szükség, mert az Egyesült Államok felfüggesztette részvételét a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök leszereléséről megkötött (INF) szerződésben, és a paktum által tiltott, 500 kilométernél nagyobb hatótávolságú rakéta kifejlesztésén dolgozik.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével - amely az Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazza - megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

Az amerikai bejelentésre reagálva Oroszország szintén felfüggesztette az INF-szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését. Vlagyimir Putyin orosz elnök, az fegyveres erők főparancsnoki minőségében, szombaton szabta feladatul az új fegyverek fejlesztését, válaszul az amerikai lépésre. A védelmi miniszter kedden azt mondta, hogy a nagy hatótávolságú Kalibr manőverező robotrepülőgép-rendszerek jól bizonyítottak Szíriában. Az új fejlesztések felügyeletét a tárcavezető helyettesére, Alekszej Krivorucskóra bízta.