Az Európai Unió Tanácsa egy évvel, 2020. március 6-ig meghosszabbította a vagyoni eszközök befagyasztását 12 olyan ember esetében, akikről megállapítható, hogy felelősség terheli őket az ukrán állami vagyon hűtlen kezelése vagy az ukrán állami vagyonban veszteséget okozó hivatali visszaélés miatt - közölte az uniós tanács hétfőn.

Az Európai Unió 2014 márciusában döntött úgy, hogy befagyasztja az ukrán állami vagyon hűtlen kezeléséért felelősök vagyoni eszközeit.

Az intézkedések olyanok, többek között Viktor Janukovics korábbi elnök vagyonának befagyasztásából állnak, akikkel szemben ukrán közpénzek elsikkasztása miatt vizsgálat folyik. E határozat alapját az intézkedések éves felülvizsgálata képezi.

A szankciókat legutóbb 2018 márciusában hosszabbították meg egy évvel. Hozzátették, egy ember esetében az uniós tanács hétfőn nem hosszabbította meg a korlátozó intézkedéseket - további részleteket nem közöltek.

A tájékoztatás szerint a szankciók az Európai Unió rendelkezésére álló azon eszközök közé tartoznak, amelyek a közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzések - a béke és a demokrácia biztosítása, valamint a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartása - megvalósítását segítik elő. Szankciók kivetésére mindig - a politikai párbeszéd és az egymást kiegészítő törekvések nyomán kialakult - átfogó szakpolitikai megközelítés részeként kerül sor. Az uniós szankciók célja, hogy változást idézzenek elő a szankciókkal sújtott ország, szervezetek vagy személyek által folytatott politikában, illetve tevékenységben.