Új korszak kezdődik Japánban: a Reiva – Naruhito az új császár
Akihito császár 2016 nyarán jelentette be először, hogy idős korára és romló egészségi állapotára tekintettel lemond a trónról, ami szinte példátlan a japán történelemben. Örököseként legidősebb fia, Naruhito koronaherceg követi a trónon. Az új korszak, a Reiva május elsejével kezdődik meg hivatalosan, az előző, harmincéves uralkodói korszak lezárásával.
A japánok számára a korszakok elnevezése hatalmas jelentőséggel bír, ugyanis a választott név nem csak a gyakorlatban, hanem pszichológiailag is nagy hatással van az emberek életére. A Reiva szó két írásjegyből áll, az első karakter jó szerencsét jelent, míg a másodikat békének vagy harmóniának lehet fordítani.
Az írásjegyeket a japán irodalom egyik legrégebbi versgyűjteményének, a Manjósúnak egy verséből emelték ki. A vers egy szilvavirágról szól, amely a dermesztő tél után a tavasz beköszöntével szirmokat bont, ezzel szimbolizálva a reményt és a vágyak megvalósításának lehetőségét.
Japán a kínai rendszert használja a naptári évek meghatározására, a Reiva a 248. korszak lesz az ország történetében. Az új korszak további különlegessége, hogy a kormány még az uralkodó halála előtt jelentette be az új nevet, ami szintén példaértékű.
A japán császárra az istenek leszármazottjaként tekintenek
Japán ősi vallása, a sintó szerint az ország első császára, Dzsinmu közvetlen leszármazottja volt a Amateraszu napistennőnek. Dzsinmu császár, Japán alapítója a legenda szerint időszámításunk előtt 660-ban lépett a trónra, és az uralkodói vonal azóta is töretlen. Naruhitót így Japán 126. császáraként tartják rövidesen számon.
Akihito április 18-án az Iszei nagyszentélyben szertartások és rítusok keretében az istenek felé is közvetítette trónról való visszavonulását. A sintó vallási rituáléval az uralkodó elindította a folyamatot, hogy fia léphessen a nyomdokaiba.
A trónörökös, aki majdnem eláztatta az oxfordi kollégiumot
Naruhito, miután lediplomázott a tokiói Gakusúin Egyetemen történelem szakán, két évig az Oxfordi Egyetemhez tartozó Merton College-ban is tanulmányokat folytatott. Az átélt élményekből és utazásaiból memoárt is készített, melyben élete legboldogabb időszakaként emlékezik vissza az Európában eltöltött időre.
A könyvben vicces történetek is helyet kaptak, beszámol például arról, amikor életében először próbált meg mosni magára, és majdnem az egész kollégiumot vízzel árasztotta el. Naruhito a történelem iránti rajongása mellett kiválóan teljesít a sportok terén, különös hangsúlyt helyez a vizek megóvására és tisztaságának megőrzésére, és kiterjedt karitatív munkát végez.
Akihito császár április 30-án mondja el az utolsó beszédét a császári palotában, mielőtt fia a trónra lép május elsején. Az új császár három napra rá tartja meg első nyilvános beszédét, és a palota erkélyéről köszönti majd országa népét. Az új császár trónra lépésének tiszteletére a japán kormány tíznapos munkaszünetet rendelt el április 29-től május 6-ig, amit azonban nem mindenki fogadott kitörő lelkesedéssel, attól tartva, hogy felforgatja a szokásos munkarendet.
A következő fontos ceremónia október 22-én lesz, ekkor hirdetik ki ugyanis hivatalosan Japán és az egész világ előtt a trónra kerülést. A négynapos eseményen a világ 195 országából jelennek majd meg a vezetők.
- 34226 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34228 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34228 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34230 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34231 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34231 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni