EP: ellentétes vélemények a „magyar meghallgatásról"


-A A+

Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnökhelyettese, Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke és Göncz Kinga MSZP-s EP-képviselő is értékelte az MTI-nek a szerda délelőtti vitán elhangzottakat. 

Szájer: semmi újdonság

Szájer József, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának elnökhelyettese szerint igazából semmi újdonság nem volt az EP szerdai strasbourgi plenáris ülésén a magyarországi alkotmányos helyzetről lefolytatott vitában.

"Három éve, immár harmadik alkalommal ugyanazokat a rágalmakat halljuk, és nem jutottunk előbbre, hogy mi a problémája az EU-nak" - mondta újságíróknak a fideszes politikus. Mint fogalmazott, érdeklődéssel várják a legutóbbi magyar alaptörvény-módosításról készülő, várakozásaik szerint kettős mércét nem alkalmazó európai bizottsági vizsgálati eredményt, valamint állnak az EP júniusra ígért jelentése elébe is. 

Szájer hangsúlyozta, hogy a vita ezúttal is "pártpolitikai dimenzióban" folyt, s hogy a támadások nem csupán a Fideszre, hanem magára az Európai Néppártra is irányultak. Megjegyezte, hogy a magyarok a néppártiaktól megkapták a szükséges támogatást és bizalmat, a többi párttól azonban nem. Az Európai Néppárt - tette hozzá - egységes mérce alkalmazását akarja az egyes országok megítélésekor.

Viviane Redingnek, az Európai Bizottság alelnökének a vitában elhangzott állításaira visszatérve Szájer József szóvá tett egy ténybeli tévedést: mint mondta, a magyar alkotmánybíróság - Reding kijelentésével ellentétben - nem semmisítette meg az adatvédelmi ombudsman tisztségének megszűnésével kapcsolatos passzust.

Hannes Swoboda szocialista EP-frakcióvezetőről a magyar néppárti politikus azt mondta, hogy "vizet prédikál és bort iszik", hiszen más országok vonatkozásában nem emelte fel a szavát sem alkotmánybírósági jogkörökkel, sem választási politikai reklámokkal kapcsolatos szabályozási kérdésekben.

Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető - állapította meg Szájer József - a vitában egyedül maradt a hetes paragrafus felvetésével.

Az EU-ról szóló alapszerződés hetedik cikke arról szól, hogy ha egy tagállamban súlyosan és módszeresen megsértik az uniós alapértékeket, akkor - szigorú eljárási szabályok mellett - az érintett tagállam egyes tagsági jogai felfüggeszthetőek.

Brok: még mindig vannak aggályaim

Elmar Brok német néppárti, CDU-s EP-képviselő, az EP külügyi bizottságának elnöke az MTI-nek adott rövid nyilatkozatában elmondta: azután, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedd este találkozott a néppárti EP-frakcióval, neki továbbra is vannak kérdései és aggályai a magyar alkotmánymódosításokat illetően, és most az Európai Bizottságnak kell tisztáznia, hogy az aggodalmak jogosak-e vagy nem.

Ez az európai bizottsági vizsgálat teljesen normális jogi eljárás - hangsúlyozta Brok, megjegyezve, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testülete szintén vizsgálja a magyar alaptörvény-változtatásokat.

"Azt szeretnénk megtudni, hogy ezek az európai elvek megsértését jelentik-e" - mondta a német politikus.

Elmar Brok saját néppárti pártcsaládján belül korábban meglehetősen határozottan bírált különböző magyar kormányoldali megnyilvánulásokat. Most az MTI-nek azt mondta: ismeretes, hogy a szociálliberális vezetésű Romániában tavaly óta a magyarországihoz hasonló a helyzet, de azt nem vitatják meg az EP-ben úgy, miként a magyarországi helyzetet.

"Ez védi Orbán Viktort" - fogalmazott Brok, aki szerint a magyar miniszterelnök nagyon intelligens politikus, és azért hivatkozik arra, hogy a Magyarországról folytatott vitában nem csupán a Fidesz, hanem egyben az Európai Néppárt elleni támadásról is szó van, mert így a maga számára megfelelőbb kontextusba tudja állítani a kérdést.

Göncz: elvégeztetett

Göncz Kinga MSZP-s EP-képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta: az EU megtett minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy lassítsa a magyar jogállamiság és demokrácia lebontásának folyamatát, amely azonban a képviselő szerint "többé-kevésbé véget is ért". Úgy fogalmazott, hogy a fékek és ellensúlyok módszeres kormányzati lebontása nyomán e tekintetben mára már csak az ombudsman maradt, de neki is hamarosan lejár a mandátuma.

Az EU igazi dilemmája az - vélekedett Göncz Kinga -, hogy nincsenek a kezében erősebb eszközök.

"Ennek az egész magyar történetnek az egyik kimenetele az lehet, hogy az EU kialakítja ezeket az eszközöket" - mondta, és szerinte az EU "komolyan dolgozik a rendszerszerű megoldáson". Mint mondta, az a cél, hogy folyamatosan értékeljék a jogállamiságot és a demokráciát az összes tagállamban, és legyen egy testület, "amely jelezhet, ha komoly gondok vannak".








EZT OLVASTA MÁR?

X