A négy uniós külügyminiszter által javasolt, a jogállamiság és az alapvető értékek megvédését szolgálni hivatott új mechanizmus ügye napirenden marad uniós szinten, az uniós tagállamok többsége támogatásáról biztosította a kezdeményezést - tudatta Martonyi János külügyminiszter hétfőn, miután tanácskozott uniós kollégáival.

A külügyminiszter többször is hangsúlyozta, hogy Magyarország neve az erről folyó vitában egyetlen egyszer sem hangzott el, egyetlen ország külügyminisztere sem említette Magyarországot a vitában, egyedül Viviane Redig a bizottság alapjogokért és igazságügyi kérdésekért felelős tagja beszélt arról bevezetőjében, hogy a múltban Magyarországon és Romániában voltak "alkotmányossági krízisek".

A külügyminiszter tájékoztatása szerint a tagállamok azt szerették volna, hogy az Európai Bizottság álljon elő egy vitaindító dokumentummal, de a brüsszeli testület ettől vonakodni látszik. Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő szerint a tanácskozáson a német külügyminiszter ennek dacára világossá tette Viviane Reding számára, hogy a tagállamok túlnyomó többsége, mintegy háromnegyede a bizottságtól várja, hogy "tegyen le valamit az asztalra".

Több forrás is úgy vélte tudni, hogy Csehország ellenezte a leginkább a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy az unió mindezidáig "úriemberek klubja" volt, ahol a tagok megbíztak egymásban, ha pedig ez megváltozna, az a vég kezdetével érne fel.

Vivane Reding a tanács tagjai előtt arról beszélt, hogy az Európai Bizottság üdvözli a kezdeményezést, s úgy véli: szükség lenne egy olyan eszközre, amely ezen a területen kitölti a politikai érvelés és az "atomfegyver", a szerződés hetes cikke közötti űrt. A luxemburgi biztos kijelentette, hogy ennek szükségességét a bizottság is kívánatosnak tartja, és José Manuel Barroso, a testület elnöke is beszélt már erről korábban, ugyanakkor ennek megvalósulását Brüsszel, inkább közép- és nem rövid távon látja elképzelhetőnek.

Németország, Hollandia, Dánia és Finnország külügyminisztere írt levelet még március elején José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének. A négy külügyminiszter azt sürgette, hogy Brüsszel álljon elő javaslattal egy olyan új mechanizmus létrehozására, amellyel megvédhetőek az európai alapértékek, a demokrácia és a jogállamiság az Európai Unió tagállamaiban. Guido Westerwelle, Frans Timmermans, Villy Sovndal és Erkki Tuomioja a legvégső esetben az uniós források felfüggesztését is elképzelhetőnek tartja.

"Bár nem elképzelhetetlen, hogy a jelenlegi szerződéses keret is ad még mozgásteret, az a véleményünk, hogy úgy lenne helyénvaló, ha ez a téma a szerződés jövőjéről szóló vita részét képezné" - érvelt a bizottság nevében Reding, aki szerint azért szükséges a szerződés módosítása, mert a javaslat olyan jogokat adna a bizottságnak, amilyenekkel jelenleg nem rendelkezik. Egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy nem szabad egyedi esetek alapján új szabályokat alkotni, mert ez "szembemenne a jogállamiság természetével". Az uniós ügyekért felelős miniszterek ugyanakkor inkább a jelenlegi szerződés adta lehetőségek és keretek között, nem pedig szerződésmódosítás útján hoznák létre az új mechanizmust.

Nem sokkal később Reding újságírók előtt egyértelműen kijelentette, hogy szerinte amit a négy miniszter javasol, ahhoz módosítani kell az uniós szerződést. A mostani vitát mégis hasznosnak tartja, mert bár úgy véli, hogy a szerződésmódosítás majd csak a 2014-es európai parlamenti választások után, a következő Európai Bizottság hivatalba lépését követően válhat valóra, azt már most el kell kezdeni tervezni.