Ismét összeült szerdán a brit parlament, miután a legfelsőbb bíróság előző nap ismertetett végzésében törvénysértőnek és semmisnek mondta ki a parlamenti ülésszak lezárásáról hozott kormányzati döntést.

Boris Johnson miniszterelnök, aki az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán vett volna részt New Yorkban, hivatalos programját megszakítva szerdán visszaérkezett Londonba, és délután nyilatkozatot tesz az alsóházban a kormány álláspontjáról.

A londoni alsóház ülésszaka két hete ért véget, miután Johnson kezdeményezte II. Erzsébet királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését a jövő hónap közepén. A legfelsőbb bírósági határozat szerint azonban már az is törvénysértő volt, hogy a kormányfő az uralkodónak az ülésszak lezárását indítványozta, mivel a döntés észszerű indokok nélkül akadályozta a parlamentet alkotmányos funkcióinak ellátásában.

John Bercow, az alsóház elnöke a szerdai ülésnapot megnyitó bejelentésében közölte: utasítást adott arra, hogy a hivatalos parlamenti hírlevélben módosítsák az ülésszak lezárásáról szóló bejegyzést. A javított bejegyzés szerint az ülést a legutóbbi vitanapon szerdáig elnapolták.

Első napirendi pontként a képviselők Geoffrey Coxnak, a konzervatív párti kormány jogi főtanácsadójának tettek fel sürgősséggel beterjesztett kérdéseket a történtekről. Cox kijelentette, hogy a kormány teljességgel elfogadja a legfelsőbb bíróság végleges és jogerős döntését. Hozzátette: a brit bírói kar a legkiválóbbak közé tartozik az egész világon. A kormány jogi főtanácsadója arra intette a képviselőket, hogy tartózkodjanak a legfelsőbb bíróság és általában a bírói kar döntéshozatali motivációinak megkérdőjelezésétől. Geoffrey Cox nem említett neveket, de bírálata alig burkoltan Jacob Rees-Moggnak, a kormány parlamenti tevékenységének összehangolásáért felelős magas rangú kabinettagnak szólt. Rees-Mogg - a Konzervatív Pát keményvonalas Brexit-táborának egyik zászlóvivője - előzőleg "alkotmányos puccsnak" minősítette a legfelsőbb bírósági végzést.

Rees-Mogg e kijelentését Robert Buckland igazságügy-miniszter is bírálta. Buckland - jóllehet szintén nem említette Jacob Rees-Mogg nevét - szerdai Twitter-bejegyzésében leszögezte, hogy a brit bírói kar világszínvonalú, munkáját minden esetben politikai motivációktól és politikai befolyástól mentesen végzi, ezért a bírák elleni személyes támadások bárki részéről teljesen elfogadhatatlanok.

Geoffrey Cox szerdai alsóházi felszólalásában kijelentette, hogy a parlamenti ülésszak lezárásának ügyében a kormány jóhiszeműen járt el, abban a meggyőződésben, hogy törvényesen és alkotmányos módon cselekszik.

A kormány jogi főtanácsadója ugyanakkor a fokozatosan forrósodó hangulatú vitában rendkívül éles bírálattal illette az ellenzéket, mondván: az ellenzéki pártok folyamatosan bírálják a kormány, nem hajlandók azonban hozzájárulni az előrehozott választások kiírásához. Cox szerint ez "szégyenteljes" magatartás, és azt mutatja, hogy "ez a parlament halott parlament, nincs erkölcsi jogcíme arra, hogy tovább ülésezzen". A jogi főtanácsos kijelentette: a kormány hamarosan ismét a ház elé terjeszti az előrehozott választások kiírásáról szóló indítványát.

Boris Johnson e hónap elején kétszer is kezdeményezte az előrehozott választások kiírását, miután az alsóház a kormányzati ellenállással dacolva elfogadta azt a törvénytervezetet, amely megtiltja az Egyesült Királyság megállapodás nélküli, rendezetlen kilépését az Európai Unióból a Brexit október 31-i határnapján. A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig. Boris Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó, ehelyett parlamenti választásokkal kívánja feloldani a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzetet.

Az előrehozott választásokról szóló indítványt azonban az alsóház mindkét alkalommal visszautasította. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt álláspontja szerint a választásokat csak azután lehet megtartani, hogy a megállapodás nélküli Brexit veszélye végleg lekerült a napirendről. A Labour ugyanezzel az indokkal egyelőre nem készül bizalmatlansági indítvány benyújtására sem a kormány ellen.