Gaudi Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosának székelyföldi látogatását sürgette az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán.

Mint arról a képviselő pénteken tájékoztatta az MTI-t, előző nap Nils Muiznieks emberi jogi ET-biztos éves jelentésének vitájában azt kérdezte Muizniekstől, mikor látogat el Székelyföldre, hogy segítséget adjon a székely területi autonómia megvalósításához.

Gaudi megjegyezte: az alig egy éve megválasztott biztos - a tevékenységének első évéről szóló jelentés szerint - rengeteget foglalkozott a cigányok, homoszexuálisok és bevándorlók jogaival.

"Számíthatnak-e figyelmére és védelmező erőfeszítésre a hagyományos nemzeti közösségek jogfosztott tagjai, mint például az önrendelkezési küzdelmet folytató székelyek?" - tette fel a kérdést. 

Válaszában a biztos elmondta: a romákkal azért kell kiemelten foglalkozni, mert ők a legsérülékenyebb kisebbség Európában, de - tette hozzá - foglalkozni kell a nemzeti kisebbségek jogaival is.

Muiznieks eredményként említette, hogy szorgalmazta a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény ratifikálását azon államoknál, amelyek ezt még nem tették meg. Ajánlásokat tett konfliktusok feloldására, szoros együttműködésben az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosával. Fontosnak nevezte a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, azonban tervei között egyelőre nem szerepel romániai látogatás - közölte.

Gaudi beszámolt arról, hogy a biztos a nyilvános vitát követően a magyar képviselőnek kiegészítésként elmondta: várja a részletes tájékoztatást a székelység helyzetével kapcsolatban, és ennek fényében változtathat tervein.

A Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény szóba került abban a vitaszakaszban is, amelyben Antoni Marti andorrai kormányfő - az ET meghatározó súlyú végrehajtó szervének, a Miniszterek Bizottságának a soros elnöke - válaszolt a képviselői felvetésekre.

Gaudi Nagy Tamás azt kérdezte az andorrai kormányfőtől, hogyan kívánja erősíteni a hagyományos nemzeti közösségek jogait, különösen a területi autonómiához való jogot az Európa Tanácson belül. Válaszában Marti leszögezte, hogy az említett kisebbségvédelmi keretegyezmény csak egyéni és nem közösségi jogokat biztosít. Ha azonban egy másik államból átkerült jelentős számú közösségről van szó, akkor jogaikat teljes körűen tiszteletben kell tartani, és párbeszédet kell folytatni velük - tette hozzá.