A brit miniszterelnök szerint ha a kormányzó Konzervatív Párt megnyeri a decemberi előrehozott parlamenti választást, már december közepére "véghezviszi a Brexitet". A győzelemre nagy esélye van, hiszen pártja jelenleg sokkal népszerűbb a Munkáspártnál: a konzervatívokat 37, a baloldali politikai erőt 26 százaléka támogatja a választóknak.

Boris Johnson a Sky Newsnak nyilatkozva "mélységesen sajnálatosnak" nevezte, hogy korábbi ígéretei ellenére az Egyesült Királyság nem lépett ki az Európai Unióból a csütörtökön lejárt előző határidőre, de ezért a parlamentet tette felelőssé. Mint mondta, csak az ő kormánya ajánl a választóknak kész Brexit-megállapodást, és ha a jelenleg kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt "abban a szerencsés helyzetben lesz", hogy többséget szerez a december 12-i választáson, akkor ezt a megállapodást december közepére életbe tudja léptetni.

Johnson ezt a gondolatsort az interjúban nem vitte tovább, de ha az EU-val elért Brexit-megállapodást valóban sikerül ratifikálni decemberben, az Egyesült Királyság elvileg már december 31-én kiléphet az EU-ból. A brit miniszterelnök a BBC közszolgálati televíziónak adott előző napi interjúban mindazonáltal óvatosabban fogalmazott, egyenes utalást téve arra, hogy a Konzervatív Párt választási győzelme esetén január közepéig látja elérhetőnek a Brexit-megállapodás ratifikálását.

Vezetnek a konzervatívok

Ami a választási esélyeket illeti, jelenleg egyértelműen a Johnson által vezetett konzervatívoknak áll a zászló a BBC által idézett legfrissebb közvélemény-kutatás szerint. A kormánypárt a szavazatok 37 százalékára számíthat, a Munkáspárt 26 százalékot szerezhet, míg a liberális demokraták 17, a Brexit-párt pedig 11 százalékot kaphat. A konzervatívok népszerűsége csaknem 15 százalékponttal nőtt azóta, hogy Johnson idén nyáron átvette a párt és az ország vezetését Theresa Maytől.

Másodszor is halasztottak

Johnsonnak - akarata ellenére - október 19-én kezdeményeznie kellett az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását az akkor még érvényes október 31-i határnapról három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

A kormányfőt erre egy ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvény kötelezte. A törvény október 19-ig adott lehetőséget a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet.  A jogszabály előírta a Brexit halasztásának kezdeményezését arra az esetre, ha a kijelölt határidőig egyik kritérium sem teljesül.

Két levelet küldött

Mivel október 19-ig e feltételek nem teljesültek, Johnson a törvény alapján aznap éjjel levélben értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét arról, hogy London a Brexit halasztását kéri. Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt. Tusk azonban hétfőn bejelentette, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a Brexit halasztását kezdeményező brit indítványt.

Haladék január 31-ig

A halasztás, a brit kezdeményezésnek megfelelően, 2020. január 31-ig terjedhet. A határidő ugyanakkor rugalmas: ha London valamelyik köztes hónapban ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást, annak a hónapnak a végén - vagyis november 30-án vagy december 31-én - is megszűnhet a brit EU-tagság.

Annyi bizonyos, hogy a november 30-i potenciális kilépési határidő nem teljesülhet, mivel a parlamentet a választási kampány hivatalos kezdetének első mozzanataként a jövő héten feloszlatják, és a Brexit-megállapodás addig már nem kerül a törvényhozás elé.

A december 31-i kilépést is kétségessé teszi, hogy a menetrend szerint a decemberben megválasztandó új parlament néhány nappal megalakulása után karácsonyi szünetet kezd, bár elhangzottak olyan képviselői indítványok, hogy a törvényhozás a Brexit-egyezmény mielőbbi ratifikálása érdekében ülésezzen az év végi ünnepi időszakban is.