Huszaonhat uniós tagállam támogatta, vagy legalábbis nem ellenezte, és csupán Magyarország, illetve Lengyelország vétózta meg az Általános Ügyek Tanácsának keddi brüsszeli ülésén azt a tervet, hogy az Európai Bizottság által évente készítendő jogállamisági jelentések a tagállamok közötti jogállamisági párbeszéd alapját jelentsék, azaz összekapcsolják a két témát.

A Bruxinfónak nyilatkozó Varga Judit magyar igazságügyi miniszter azzal indokolta a magyar elutasító álláspontot, hogy nem akarják a két folyamat összekapcsolását és a jogállami párbeszéd kormányközi jellegének a felszámolását. „Számunkra elfogadhatatlan, hogy a tagállamok ne a saját véleményük, hanem a Bizottság által egy ki tudja, milyen adatok felhasználásával készített vélemény alapján kerítsenek sort egy ilyen vitára” – jelentette ki.

A magyar miniszter szerint az Európai Bizottságnak elegendő eszköz áll rendelkezésére ahhoz, hogy az uniós szerződéseket betartassa a tagállamokkal, és számon kérje rajtuk a jogállamiság helyzetét. Minden egyéb új mechanizmus felesleges, és csak megkettőzi a meglévő eljárásokat – tette hozzá.

Varga Judit kiemelte: Magyarországnak rossz tapasztalatai vannak az Európai Bizottság jogállamisággal összefüggő fellépésével. Egyértelműnek nevezte, hogy a Jean-Claude Juncker vezette, leköszönő uniós bizottság politikai szempontokat vett figyelembe a folyamat során.

Magyarország és Lengyelország ellenkezése miatt végül csak a finn elnökség által jegyzett következtetésekben értékelte az Általános Ügyek Tanácsa a még 2014-ben tanácsi keretek között indított jogállami párbeszéd eddigi működését.