A FUEN nemzetközi szakértői csoportjának képviselői csütörtökön bemutatták az Európai Parlamentben a Minority SafePack polgári kezdeményezésen alapuló jogszabály-javaslatcsomagot – számolt be az RMDSZ hírlevele.

Az EP Kisebbségi munkacsoportjának informális ülésén azt a javasolt intézkedéscsomagot mutatták be, amelyet az összegyűjtött 1.128.385 támogatói aláírással együtt fognak benyújtani, 2020 első felében, az új Európai Bizottságnak.

Vincze Loránt, EP-képviselő, a FUEN elnöke elmondta: az általa vezetett szervezet készen állt benyújtani a jogszabálycsomag-javaslatot és a kisebbségi kezdeményezésre összegyűjtött aláírásokat 2019. december 3-án is a Bizottságnak, de az intézmény kérésére halasztották a leadást. Az erdélyi EP-képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, az Európai Unió Bíróságának legutóbbi, a román kormány elleni döntése is kimondja, az EU-nak jogában áll intézkedéseket hozni az őshonos nemzeti kisebbségek védelméért. Vincze szerint ez egy erős, az MSPI mellett szóló érv.

A jogszabály-javaslatokat Günther Rautz és Thomas Hiebert szakértők, valamint Nagy Dénes András, az MSPI tanácsadója mutatták be. A szakértők véleménye szerint, bár a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának elvét az Európai Unió alapszerződése előírja, konkrét jogi intézkedések és határozott, uniós szintű fellépés hiányában a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogaira nincs európai garancia. 

Ezt tartalmazza a javaslatcsomag

• Az Európai Tanács ajánlatot fogalmazzon meg az Unió nyelvi és kulturális sokszínűségének megőrzése és népszerűsítése érdekében. A tagállamokban élő kisebbségek számára határozzon meg oktatásügyi, kulturális és nyelvhasználati közpolitikákat.
• A tervezet intézkedéseket ír elő az anyanyelvi oktatás terén is, mind az intézményrendszert, mind pedig a speciális tankönyveket és tanterveket illetően.
• Pénzügyi támogatást kér a kisebbségi médiának, és garanciát a kisebbségi kultúrához való hozzáférés biztosítására.
• Anyanyelvhasználat a közigazgatásban: a jogszabály-javaslat, amennyiben elfogadásra kerül, európai szintű garanciát jelentene az anyanyelvhasználatra a közigazgatásban is, előírja például a hivatalos okiratok anyanyelven történő közlését, de az igazságszolgáltatásra, a közszolgáltatások rendszerére és a fogyasztóvédelemre is kiterjed.
• Ellenőrző mechanizmust vezetne be, amely arra kötelezné a tagállamokat, hogy betartsák a kisebbségvédelem terén elfogadott jogszabályokat.
• EU-s alapokat különítene el az anyanyelvhasználat elősegítésére az EU kohéziós alap kiterjesztése által. A tervezet ugyanakkor a strukturális és a befektetési alap előírásainak módosítását is kéri. A módosítás eredményeként a kisebbségi régiókra külön figyelmet fordítanának az EU-s finanszírozás odaítélésekor. Az összegeket innovációra, integrációra, gazdasági fellendítésre, a többnyelvűség népszerűsítésére és területfejlesztésre lehetne fordítani.
• A javaslat értelmében ugyanakkor létrehoznák a Nyelvi Sokszínűség Európai Központját. Az újonnan létrejött központ szaktanácsadást és háttéranyagot szolgáltatna az Európai Unió intézményeinek és tagállamainak, a nyelvi sokszínűség népszerűsítése és védelme érdekében.
• Egy uniós szintű kutatást kezdeményez a tervezet, amelynek célja felmérni az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek társadalmi és gazdasági hozzájárulását.
• A jogszabály-javaslat az állampolgársággal nem rendelkező őshonos kisebbségek számára is jogegyenlőséget kér.
• Nem utolsó sorban szabad hozzáférést biztosítana az anyanyelvi audio-vizuális médiatartalmakhoz, határok nélkül.

A jelenlévő EP-képviselők támogatásukról biztosították a kezdeményezést. Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő kiemelte: a kisebbségi polgári kezdeményezés megoldást nyújthatna a koppenhágai kritériumok dilemmájára is, nevezetesen arra, hogy a kisebbségek jogainak betartását az EU csak a csatlakozás előtt álló országokon kéri számon, a tagállamokon azonban nem.