Bár jogerős bírósági ítéletek születtek róluk, azonnali hatállyal felfüggeszti a magyar kormány a börtönkártérítések kifizetését, az Igazságügyi Minisztérium pedig felülvizsgálja a szabályozást - közölte a hivatalos kormányhatározat megjelenése után a Kormányzati Tájékoztatási Központ kedden az MTI-vel. A kártérítésekről korábban jogerős bírósági ítéletek születtek.

A tájékoztatási központ közleménye szerint a kormány célja az, hogy megállítsa a "börtönbizniszt", amely szerintük mára többmilliárdos pénzügyi iparággá vált. A börtönben ülő bűnözők, ügyvédjeik segítségével már tizenkétezer pert indítottak a magyar állam ellen, és tízmilliárd forintot pereltek ki a rossz börtönkörülményekre hivatkozva. A kormány álláspontja szerint ez visszaélés az európai uniós és a magyar jogszabályokkal - írták.

Hangsúlyozták, hogy a "börtönbiznisz" károsítja az államot és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, valamint sérti az emberek igazságérzetét. A társadalom nem azért küldi a bűnözőket a börtönbe, hogy ott meggazdagodjanak és milliomosokká váljanak - tették hozzá. A közleményben kitértek arra is: Magyarországon 2010 óta folyamatosan nő a börtönférőhelyek száma, új börtönök épültek és börtönfejlesztések vannak folyamatban.

Orbán Viktor döntése volt

A kormányhatározat előzménye, hogy Orbán Viktor kormányfő az év eleji sajtótájékoztatóján – közvetlenül azután, hogy a gyöngyöspatai romáknak a szegregációs oktatás miatt jogerősen megítélt kárpótlásáról beszélt – kijelentette, hogy a másik ügy, ami az embereket igazán zavarja, azok a kártérítések, amelyeket bűnözők kapnak a rossz börtönkörülmények miatt.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogvatartottaknak jogerős bírósági ítéletek alapján kell kártérítést fizetni. Ráadásul ezeket a kártérítéseket a magyar bíróságok egy olyan törvény alapján ítélik meg, amelyet 2016-ban a parlamentben a Fidesz szavazott meg a kétharmados többségével. A fogvatartottnak megítélt kártérítésből pedig először le kell vonni az áldozatot megillető kártalanítást – hangsúlyozta a jogvédő.