Élesen bírálta Mike Mullen, az amerikai hadsereg volt vezérkari főnöke azt, hogy a biztonsági szolgálatok fegyvereseit, köztük a Nemzeti Gárda tagjait vetették be hétfőn Washingtonban a tüntetők erőszakos feloszlatására, hogy Donald Trump amerikai elnök a Fehér Ház mögötti téren át eljuthasson egy közeli templomhoz, és ott fényképezkedhessen Bibliával a kezében.

A 73 éves nyugalmazott tengernagy, aki 2007 és 2011 között volt a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, a The Atlantic című lapban kedden megjelent, Nem hallgathatok tovább című írásában fejtette ki erről a gondolatait. Mint írja, eddig sosem szólalt meg a Trump elnökségét érintő dolgokban, de az ország most válaszúthoz érkezett, és az elmúlt néhány hét eseményei láttán nem hallgathat tovább. „Felfordult a gyomrom tegnap annak láttán, hogy a biztonságiak - köztük a Nemzeti Gárda tagjai - erővel és erőszakosan tisztítják meg az utat a Lafayette téren, hogy lehetővé tegyék az elnök látogatását a Szent János-templomnál" - írta Mullen. Bármi is volt Turmp célja a látogatásával, lerántotta vele a leplet arról, hogy semmibe veszi a békés tüntetéshez való jogot, és ezzel lovat adott más országok vezetői alá, akik megnyugvást lelnek az Egyesült Államokban zajló viszályban. Mullen szerint fennáll a kockázata, hogy a hadsereg még inkább a politika eszközévé válik.

Az amerikai elnök hétfőn ellátogatott a Fehér Ház mellett lévő Szent János-templomhoz, amelynek pincéjében hétfőre virradóra tüzet gyújtottak, de szerencsére a lángokat hamar eloltották, így nem keletkeztek nagyobb károk. Trump kezében a Bibliával fotózkodott a templomnál, nem sokkal az után, hogy a teret erővel és könnygázzal tisztították meg éppen a rendőri erőszak ellen tüntetőktől.

Mullen leszögezi, hogy az elnök "mutatványából" nem sok jó származott. „Senki nem nézheti el a városunk utcáin kirobbant erőszakot, vandalizmust és fosztogatást, de senki se tévesztheti szem elől a haragot lángra lobbantó, intézményes rasszizmus miatti súlyosabb és mélyebb aggodalmakat" - írja Mullen. A tengernagy szerint fehér emberként nem értheti meg teljes mértékben az afroamerikaiak félelmeit és haragját, de mint olyasvalaki, aki életében már sok mindent látott, tudja, hogy ezek az indulatok valósak és fájdalmasan megalapozottak.

Mullen szerint foglalkozni kell a rendőri brutalitással és az afroamerikai közösség által elszenvedett igazságtalanságokkal, támogatni és oltalmazni kell a békés gyülekezéshez való jogot, de egyik cél elérése sem lesz könnyebb a hadsereg vagy a Nemzeti Gárda bevetésétől. Az Egyesült Államoknak hosszú és sok tekintetben problémás történelme van a fegyveres erők bevetésének a törvények betartásában. Mint írja: nem lehet kérdéses, hogy erre van jogszerű lehetőség, kérdés viszont, hogy bölcsen élnek-e vele. Mullen biztos az egyenruhát viselők férfiak és nők hozzáértésében, hogy a jogszerű parancsokat végre fogják hajtani, de kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy "ez a főparancsnok", Donald Trump megfelelő parancsokat fog adni. Az admirális abban sem biztos, hogy az utcákon eluralkodott állapotok egyáltalán elérik azt a szintet, hogy fegyveres katonákat kelljen mozgósítani.

Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy érvényt szerez az 1807-es, úgynevezett lázadási törvénynek, amely lehetővé teszi az amerikai elnököknek, hogy megkerüljék azt a szövetségi törvényt, amely tiltja a hadsereg bevetését belföldi rendfenntartásra. Mike Mullen azonban leszögezi, hogy az utcai zavargások egyelőre nem érték el azt a küszöböt, amikor az elnök élhetne a törvény adta jogosítványaival. Mélyen aggasztja őt, hogy politikai célokra használnák fel a katonákat.

Az amerikai városok és otthonok nem beveendő csataterek. "A polgártársaink nem az ellenségeink, és sosem lehetnek azok" - figyelmeztet Mullen, aki azon a véleményen van, hogy túl sok külföldi és belföldi politikai kérdés militarizáltak és sok katonai missziót átpolitizáltak az Egyesült Államokban. „Ez nem a mutatványok ideje. Ez a vezetés ideje" - zárja cikkét Mike Mullen.