A kedden hajnalban véget ért európai uniós csúcstalálkozó sikeréhez arra volt szükség, hogy minden tagállam sokat engedjen álláspontjából. Lengyelország és Magyarország egyetértését azzal sikerült elérniük az állam- és kormányfőknek, hogy nem erőltették a jogállamiság kérdését, nevezetesen azt, hogy a gazdasági mentőcsomag szétosztását a jogállamiság teljesülésének feltételéhez kössék - állapította meg a Le Figaro című francia napilap publicistája.

A tagországok állam-, illetve kormányfői 92 órányi keserves tárgyalássorozat után fogadták el a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló EU-keretköltségvetést és a koronavírus-járvány által sújtott gazdaságok helyreállítását célzó hatalmas, 750 milliárd eurós pénzügyi csomagot. Miután az álláspontok nagyon különbözőek voltak kezdetben, minden országnak nagy engedményt kellett tennie - emelte ki Anne Rovan.

Példaként említette, hogy a jogállamiság kérdésének megoldásához hasonlóan jártak el a klímaváltozás elleni küzdelem tekintetében is. A karbonsemlegesség elérését 2050-re ugyanis közös uniós célként tűzték ki, nem pedig úgy, hogy ennek minden egyes tagállam esetében teljesülnie kell. Ez mindenekelőtt Lengyelországnak okozott nagy megkönnyebbülést, viszont csökkenti annak a döntésnek a jelentőségét, hogy az EU 2021 és 2027 közötti költségvetési összegének 30 százalékát az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítják.

Ez a megállapodás csak a kezdete egy hosszú és veszélyes folyamatnak - írta a Le Figaro publicistája. Minden tagállamnak törvénybe kell azt foglalnia, és elképzelhető, hogy fel fog hígulni. Az EU-nak emellett meg kell emelnie a költségvetési plafont annak érdekében, hogy az Európai Bizottság hitelt vehessen fel a pénzpiacon, és már az év végéig az unió nemzeti és regionális parlamentjeinek előzetes jóváhagyására is szükség lesz ehhez.