Washington európai országokat bírál, amiért késnek a holokauszt áldozatainak kárpótlásával
Washington európai országokat bírált a holokauszt áldozatainak és családtagjaiknak biztosított kárpótlás miatt abban a jelentésben, amelyet az amerikai külügyminisztérium szerdán tett közzé.
A State Department több európai országot bírált, köztük Boszniát, Fehéroroszországot, Ukrajnát és Lengyelországot is, mint olyan államokat, amelyek kudarcot vallottak a holokauszt áldozatai, családtagjaik és közösségeik kárpótlásában a második világháború alatti náci megszállás idején elhurcolt vagyonukért. A jelentés rosszallóan említette meg Horvátországot, Lettországot és Oroszországot is. „Sok idő eltelt, és a cselekvés sürgető” – fogalmazott a dokumentumhoz írt előszavában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.
A jelentés 46 országban vizsgálja, hogy mennyire tettek eleget annak a 2009 júniusában, a prágai holokauszt-konferencián megfogalmazott vállalásuknak, miszerint kárpótolják a holokauszt áldozatait és a közösségeiket vagy vagyonuk második világháború idején történt elrablásáért, vagy azt azt követő időszakban végrehajtott államosításáért.
„A nácik tömeges fosztogatásának örökségével még túl sok helyen és túl nagy mértékben nem foglalkoztak” - fogalmazott Pompeo. Leszögezte: a jelentésben foglaltak emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy az egyes országok nagyobb érzékenységgel foglalkozzanak az elrabolt javak visszaszolgáltatásával vagy a kárpótlással, kivált, hogy a holokauszt túlélői nagyon idősek, és gyakorta szegénységben élnek.
A jelentés jórészt a „bürokratikus tehetetlenséget” okolja az amerikai külügy által szükségesnek látott intézkedések késlekedéséért. Több országban, köztük Csehországban, Észtországban, Lengyelországban, Litvániában vagy Luxemburgban például hiányolta az átfogó törvényeket a kárpótlás ügyében, Oroszországot pedig a holokauszt áldozatainak egykori vagyona államosításáért és a vagyonokért fizetendő kompenzáció elmaradásáért illette bírálattal.
Magyarországot a jelentés azon európai országok sorában említette, amelyek már foglalkoztak vagy részlegesen foglalkoztak az örökösök nélküli, vagy nem követelt vagyonok ügyével. Romániával kapcsolatban megjegyzik, hogy létezik ugyan a kárpótlást szabályozó törvény, de a visszaigénylés nehézkes, és külföldi állampolgároknak gyakorlatilag lehetetlen.
A dokumentumban kiemelték öt európai ország – Ausztria, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia és Németország – lépéseit az ellopott műtárgyak ügyében. Ezekben az államokban bizottságokat állítottak fel, amelyek a követelések vitás kérdéseivel foglalkoznak.
A jelentés összeállítását az amerikai kongresszus rendelte el egy 2018-ban, Donald Trump amerikai elnök által aláírt törvény értelmében. A törvény az Igazságot most a nem kárpótolt túlélőknek (angol betűszóval: JUST) nevet viseli.
(Címlapfotó: Pixabay.com)
- 34218 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34220 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34221 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34222 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34223 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34223 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni