Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának képviselőivel találkozott szerdán Genfben Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. A panelbeszélgetések fő témája az volt, hogy az egyes országok parlamentjei miben tudnának hozzájárulni az Emberi Jogi Tanács tevékenységéhez. A genfi találkozón Borbély az Interparlamentáris Unió főtitkárával, Anders B. Johnssonnal, a genfi ENSZ Hivatalának igazgatójával, Kassym-Jomart Tokayevvel, az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának (UNEP) keretében az Európai Regionális Iroda igazgatójával, Jan Dusikkal, valamint az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Kongresszusának (UNCTAD) főtitkár-helyettesével, Petko Draganovval találkozott.

 Az RMDSZ-es politikus Jan Dusikkal,  az Európai Regionális Iroda igazgatójával azt tárgyalta meg, hogy milyen lehetőségek merülnek fel az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fenntartható fejlődésről szóló konferenciája (ENSZ „Rió+20”) után a zöld beruházások, illetve a fenntartható termelés és termékek terén. A tavalyi „Rió+20” konferencián fogadták el ezt a fenntartható fejlődésre és termelésre vonatkozó nyilatkozatot, amelyeket az ENSZ Fenntartható Fejlődési Bizottsága (CSD) még az ő elnökségének idején dolgozott ki. „Ezek a kérdések, dokumentumok most is nagyon aktuálisak, hiszen a fenntartható fejlődés témaköre kiemelt helyet foglal el a nemzetközi politikában napjainkban is” – szögezte le Borbély László.

A genfi ENSZ Hivatalának igazgatójával, Kassym-Jomart Tokayevvel találkozva Borbély László kiemelte: Románia aktívabban szeretne részt venni a továbbiakban az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységében, és nagyobb hangsúlyt fog a jövőben fektetni azokra a döntésekre, amelyek a stabilitást befolyásolják.

 A parlamentek szerepére is kitérve Borbély László elmondta: túl a dokumentumokon, túl azon, hogy minden országnak megvan a saját jellegzetessége, hatni kell a parlamentekre, hogy azok nagyobb hangsúlyt helyezzenek az emberi jogi kérdésekre. „Emellett a civil szervezeteket és a különböző intézmények képviselőit is be kell vonni a párbeszédbe. Túl az ENSZ dokumentumain, a politikai akarat is nagyon fontos a nemzeti parlamentek részéről. Szerencsés helyzetben vagyok, mivel egy kisebbséget képviselek a román parlamentben, és tudom mit jelent – 23 éve már – a közösségi jogokért harcolni, tudom mit jelent nemzetközi dokumentumokra hivatkozni, és azt is tudom, hogy addig amíg a többséget nem sikerül meggyőzni, javaslatainkat nem fogadják el. Ezért van szükség a politikai akarat mellett, dialógusra is” – fogalmazott Borbély László Genfben.

Ezt követően a kisebbségi európai polgári kezdeményezést is megemlítette, példaként arra, hogy amikor nincs hajlandóság bizonyos intézmények részéről egy százmilliós európai kisebbség véleményének figyelembe vételére, ilyenszerű kezdeményezések tudnak születni, bebizonyítva azt, hogy a kisebbségi kérdést Európán belül nem lehet csak úgy leseperni az asztalról.

A tervek szerint a román parlament égisze alatt, a külügyi bizottság kezdeményezésére az ősz folyamán regionális szemináriumot szerveznek Bukarestben az emberi és a kisebbségi jogokról, politikákról, parlamenti szinten – tájékoztatta a genfi találkozó résztvevőit Borbély László.