Vlagyimir Putyin orosz elnök és fehérorosz hivatali partnere, Aljakszandr Lukasenka kifejezték meggyőződésüket, hogy hamarosan megoldást találnak minden problémára, amely az elmúlt időszakban felmerült Fehéroroszországban – közölte a Kreml szombaton a két vezető telefonbeszélgetéséről kiadott közleményben.

„Nem szabad, hogy ezeket a problémákat kihasználva destruktív erők kárt tegyenek a két ország (Fehéroroszország és Oroszország) közötti, az unió keretén belül megvalósuló, kölcsönösen előnyös együttműködésben” – fogalmazott a moszkvai elnöki hivatal a számos megfigyelő szerint elcsalt fehérorosz elnökválasztás miatt kirobbant tiltakozásokra utalva.

„Fehéroroszországnak van alkotmányos, megválasztott kormánya, nem szorul rá, hogy külföldi kormányok vagy közvetítők oldják meg az országban kialakult helyzetet” – jelentette ki a fehérorosz elnök szombaton Minszkben. Aljakszandr Lukasenka a védelmi minisztérium stratégiai központjában járt, itteni nyilatkozatát idézte a Belta állami hírügynökség. „Nem szolgáltatjuk ki az országot senkinek” – jelentette ki az elnök.

A két elnök azt követően beszélt telefonon egymással, hogy Lukasenka megfigyelők szerint segítségért fordult Moszkvához.

Lukasenka úgy fogalmazott, hogy az országban hat napja zajló tüntetéshullám már nemcsak Fehéroroszország számára jelent fenyegetést, hanem „az Oroszországgal közös unió védelmét is jelentené” Fehéroroszország megvédése.

Minszk és Moszkva 1999-ben kötött szerződést a két ország közti politikai és gazdasági integráció mélyítéséről, erre hivatkoznak uniós megállapodásként. Lukasenka azt is kijelentette, hogy a 2004-es, ukrajnai „narancsos forradalomhoz” és más, a volt szovjet tagköztársaságokban az elmúlt 20 év során „külső elemek beavatkozásával” lezajlott forradalmakhoz hasonló események mennek végbe Fehéroroszországban.

A volt szovjet tagköztársaságban hat napja tartanak a tömeges tüntetések, tiltakozásul a vasárnapi elnökválasztás eredményei ellen. Szombaton ismét több ezren vonultak az utcára Minszkben. A hatóságok eddig nagyjából 7 ezer embert vettek őrizetbe.