FRISSÍTVE: Nem diszkriminálja a magyar diákokat a romániai érettségi rendszer – állapította meg hétfőn közzétett ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). A Székelyföldi Figyelő Alapítvány közölte, hogy az EJEB 17 bírájából álló Nagykamarától kérni fogják az ítélet felülvizsgálatát. 

A strasbourgi intézményhez több magyar nemzetiségű személy nyújtott be kérelmet arra hivatkozva, hogy a magyar diákokat hátrányos megkülönböztetés éri Romániában, mert kettővel több vizsgájuk (szóbeli és írásbeli magyar nyelv és irodalomból) van a román t az érettségin. A hét tagú bírói testület 5-2 arányban utasította el a panaszt. Érdekesség, hogy a kérelmet a magyar bíró, Paczolay Péter mellett Iulia Motoc román bíró is megalapozottnak találta – írja a HotNews.

A panaszosok arra kérték a bíróságot, állapítsa meg, hogy a romániai érettségi rendszer sérti az Európai Jogok Európai Egyezményét, mert a magyar diákok a román társaiknál kevesebbet tudnak pihenni két vizsga között, kevesebb felkészülési idejük is van, ezért az érettségin hátrányba kerülnek. A kérelmezők az egyezmény tizenkettedik kiegészítő jegyzőkönyvének első cikkelyére hivatkoztak, amely a diszkrimináció általános tilalmáról szól.

E paragrafus első bekezdése szerint a törvényben meghatározott jogok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani. A második bekezdések szerint hatóság senki ellen nem alkalmazhat megkülönböztetést semmilyen, például az  első bekezdésben említett alapon.

A bírák többsége megalapozatlannak vélte a kérelmet. Szerintük a panaszosok érvei nem támasztják alá azt az állítást, hogy a magyar diákoknak a románoknál jelentősen kevesebb idejük lenne a vizsgákra való felkészülésre. Az Ádám és mások vs Románia perben hozott ítéletükben foglaltak szerint a román kormánytól kapott adatok azt mutatják, hogy a romániai diákok nemzetiségüktől függetlenül nagyjából azonos teljesítményt nyújtanak az érettségin.

„A panaszos diákoknak valóban kettővel több vizsgát kell letenniük azoknál, akik románul tanulnak. Ez azonban annak a tudatos és önkéntes döntésüknek a következménye, hogy más nyelven tanuljanak, illetve annak is, hogy az állam biztosítja számukra ezt a lehetőséget. A bíróság megállapítja, hogy a törvény elismer egy jogot, de nem teszi kötelezővé, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákoknak anyanyelvükön kellene tanulniuk” – olvasható az ítéletben.

A bírák hivatkoznak arra is, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2014-ben szintén megállapította: nem kerülnek hátrányos helyzetbe a magyar diákok azáltal, hogy román társaiknál több vizsgát kell letenniük. A testület ennek ellenére azt javasolta az oktatási minisztériumnak, hogy változtasson az érettségi rendszerén.

Árus Zsolték nem adják fel

Az EJEB-hez benyújtott kérelmek hátterében az Árus Zsolt vezette Székelyföldi Figyelő Alapítvány áll. A gyergyószentmiklósi emberi jogi aktivista a strasbourgi ítéletre reagálva közölte: az EJEB 17 bíróból álló Nagykamarájához fordulnak, és kérik ennek a döntésnek a felülvizsgálatát.  

Árus Zsolt szerint az ítélettel szemben számos kifogás megfogalmazható, kezdve azzal, hogy szerinte a román kormány által szolgáltatott statisztikai adatokat figyelmetlenül olvasták a bírák. Ezekből ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a magyar iskolában végzők esetében kisebb a sikeresen vizsgázók aránya, illetve az is, hogy ennek az oka a román vizsga.

„De a sarkalatos gond vele az, hogy a bírók, lényegében elfogadva a román kormány álláspontját, abból indultak ki, hogy nem ugyanabban a helyzetben vannak azok, akik román illetve magyar iskola elvégzése után állnak érettségi vizsgára, ezért elfogadható, hogy más-más legyen számukra a vizsga rendszere. Ez álláspontunk szerint alapvetően téves, ugyanis függetlenül az oktatás nyelvétől az érettségi egységes kell legyen, már csak azért is, mert az egyben az egyetemi bejutás feltétele is” – olvasható az állásfoglalásában.

Árus Zsolt emlékeztet: Románia a Kisebbségi Keretegyezmény ratifikálásával azt vállalta, hogy egyenlő feltételeket biztosít a továbbtanuláshoz minden állampolgár számára. Következésképpen az egyetemre jutás esetén nem szabhat más-más feltételeket annak függvényében, hogy ki milyen nyelven végezte a középiskolát.

„Az külön pikantériája az esetnek, hogy a hét bíróból kettő nem értett egyet ezzel a döntéssel, mondhatni a két érintett, a román és a magyar. Sajnálatos ugyanakkor, hogy egyikük sem fejtette ki részletesen az álláspontját, mindössze azt jelezte, hogy nem ért egyet a többség döntésével, ami egyenértékű azzal, hogy szerintük diszkriminatív ez a rendszer” – közölte Árus Zsolt.