Egy rövid szünet és a második körben elhangzó felszólalások után Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, az MSPI kezdeményező bizottságának tagja reagált az elhangzottakra, és levont néhány következtetést. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a Lisszaboni Szerződés óta a kisebbségek védelme európai értékké nőtte ki magát. „De ez mindenekelőtt a sokszínűségben azt jelenti, hogy a tagállamok domináns nyelvét és kultúráját veszi figyelembe” – jegyezte meg.

A politikus elmondta, arra kérik az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy ezen változtasson. „Nyújtsunk védelmet azoknak a nyelveknek és kultúráknak, amelyek őshonosak az Európai Unióban, de kisebbségben vannak. Ezt az értéket őrizzük meg” – szögezte le. Kelemen felhívta a figyelmet, hogy az őshonos kisebbségek helyzete tagállamonként eltér, egyes közösségeknek önrendelkezést biztosítanak, másoknak meg el sem ismerik az identitáshoz való jogukat.

„Ezen kell változtatni a 21. században. Ne attól függjön a jogaid érvényesítése, hogy Európa melyik felébe születtél” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Harmadik konklúzióként azt fogalmazta meg, hogy Európában nagyobb védelmet élveznek azok a kisebbségek, amelyek nem uniós tagállamban élnek, mert az illető állam a koppenhágai kritériumok teljesítésére törekszik. „Ám a csatlakozás után már senki nem kéri számon a tagállamoktól, hogy ezek a kritériumok valóban érvényesülnek-e. Románia jó példa arra, hogyan lehet az eredeti kritériumokat később megszegni, a jogokat csorbítani, a törvényeket nem betartani” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Az RMSZ elnöke hangsúlyozta, az MSPI célja közös vívmánnyá tenni az őshonos nemzeti kisebbségek identitásának a védelmét az Európai Unióban. „Ez nem irányul senki ellen, nem vesz el senkitől semmit. A szkeptikusokat arról kell meggyőznünk, hogy ha megőrzi egy kisebbség az identitását, nyelvét, kultúráját, attól a többség nem lesz kevesebb” – szögezte le Kelemen.

Az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságának vezetője, Salla Saastamoinen hozzászólásában a kisebbségi jogokat az EU egyik alapjogának nevezte, és emlékeztetett, hogy a kisebbségek diszkriminációjának tilalma az alapjogi charta része. „Az Európai Bizottság is ehhez irányítja a szakpolitikáit” – jelentette ki.

Salla Saastamoinen arról biztosította az MSPI kezdeményezőit, hogy az Európai Bizottság a kisebbségi jogok tiszteletben tartását is figyelembe veszi a jogszabályok végrehajtásánál. Emlékeztetett arra, hogy az EB elindította a rasszizmus elleni szakpolitikát. „Ebben kihangsúlyozzuk azt, hogy a rasszizmus elleni fellépés nem fakultatív, hanem kötelező” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a rasszizmus alatt az etnikai alapú gyűlölködést is érti. Megemlítette azt is, hogy új uniós keretet hoztak létre a romák inklúziójára.

Replikájában Vincze Loránt elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a román állam a kezdetektől ellenezte az MPSI-t, s már két pert is elveszített az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés ügyében. „Tudom, ki adta ezt a szöveget a kollégámnak, de mindegy” – jegyezte meg a román képviselő állításaira reagálva. „De legyen világos: engem a FUEN és a mintegy 500 ezer erdélyi magyar választó is azzal a megbízással küldtek az EP-be, hogy az MSPI ügyét képviseljem. Ezt én küldetésemnek tekintem, és erre büszke vagyok” – jelentette ki.

Ramona Stugariu (LIBE, Renew Europe) román EP-képviselő nem szerepelt a felszólalók listáján, de szót kért. Arról beszélt: nagyon örül annak, ha a kisebbségi jogok védelmet élveznek, de ehhez szerinte nem kell megváltoztatni az uniós szerződéseket. A PLUS politikusa megjegyezte: a legnagyobb gondja az, hogy szerinte Vincze Loránt esetében összeférhetetlenség áll fent. A FUEN-elnök, aki a LIBE jelentéstevője is, az MSPI iktatásához szükséges aláírásgyűjtést is koordinálta – magyarázta.

Strugariu szerint a budapesti kormány 2 millió euróval támogatta az aláírásgyűjtési kampányt, amiből Vincze Loránt is kapott juttatásokat. „Meg kell nézni, hogy az MSPI mennyire szól a kisebbségi jogokról, illetve arról, hogy Orbán Viktornak mi az ágendája a kisebbségi jogokkal kapcsolatban” – jelentette ki a román politikus. Az ülésvezető Strugariu felszólalása után megígérte a replika jogát Vincze Lorántnak.

Az utolsók közt szólalt fel a képviselők közül a magyarországi Cseh Katalin (REGI, Renew Europe). A Momentum Mozgalom politikusa arról beszélt, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek az élet minden területén „nagyon sok mindent le tudnak tenni az asztalra”, ha engedik, hogy megőrizzék a nyelvüket, a kultúrájukat, hagyományaikat. „Az EU-ban vannak erre jó példák, ideje, hogy elkezdjünk tanulni egymástól” – jelentette ki, hozzátéve, javasolja, hogy az EP támogassa az MSPI-t.

Vasile Blaga (LIBE, EPP) román EP-képviselő azt mondta: jónak tartja, hogy az MSPI révén támogassák az európai kisebbségeket, azonban vannak aggályai a kezdeményezéssel kapcsolatban, mert szerinte ez „aláássa az EU alkotmányát” és más uniós szerződéseket. „Európai szinten nincs is egyértelmű definíciója az etnikai alapú kollektív jogoknak. Az MSPI végrehajtása még nagyobb megosztottságot eredményezhet a társadalmainkban”  – jelentette ki a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa.

A Tatjana Zdanoka (PETI/ZÖLDEK) után felszólaló lettországi Dace Melbārde (PETI/ECR) a kisebbségek szegregálódásának veszélyére hívta fel a figyelmet. „Lettországban az oroszosodás következményei továbbra is fennállnak. Az országban két közösség él egymás mellett úgy, hogy az egyik a Kreml ideológiáját követi” – jelentette ki. Szerinte az MPSI egy kiskapu lehet ahhoz, hogy Lettország tovább oroszosodjon.

A kulturális bizottság (CULT) több tagjának felszólalása után a petíciós bizottság (PETI) néppárti tagja, Bogdan Rareș kapott szót. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nacionalista kirohanásairól ismert EP-képviselője arról beszélt, hogy a román állam az oktatás több szintjén biztosítja az anyanyelven való tanulás lehetőségét a kisebbségek számára, képviselőik pedig helyet kaptak a parlamentben. Emlékeztetett arra is, hogy Klaus Iohannis román államfő német származású.

Bogdan Rareș szerint Romániában több mint 200 jogszabály szolgálja a kisebbségek védelmét, közösségeik kormányzati forrásokból részesülnek, a helyi önkormányzatokban is van képviseletük, több mint 220 polgármester valamelyik kisebbséghez tartozik. „Tehát Romániában vannak olyan gyakorlatok, amelyek európai szinten is megállják a helyüket” – jelentette ki a politikus, ami meglepő módon nem ostorozta az MPSI-t, hanem úgy fogalmazott: jó ötletnek tartja, hogy az EP megvitatja ezt a kezdeményezést.

Christian Terhes (LIBE/ECR) és Pernando Barrena (LIBE/GUE/NGL) után Winkler Gyula kapott szót. Az RMDSZ EP-képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU sokszínűsége nem csak az tagállamok között, hanem a tagállamokon belül is megmutatkozik. „A nemzeti kisebbségek egyedi kultúrája a gazdag európai örökség részét képezi. Sajnos a helyzetük több tagállamban romlik. Fennáll a veszély, hogy a kisebbségek jelentette érték eltűnik Európából” – fogalmazott Winkler Gyula, a kulturális bizottság és a néppárti (EPP) frakció tagja.

A képviselő is úgy látja, elérkezett az ideje a cselekvésnek ezen a téren. „Teljes mértékben támogatjuk az MSPI javaslatait, de az intézkedésekhez források is szükségesek” – hívta fel a figyelmet, majd emlékeztetett arra, hogy az EU területén élő kisebbségek számbelileg az ötödik legnagyobb tagállamot alkothatnák. „Uniós adófizetőkről van szó, tehát a támogatásukra szánt források maguktól a kedvezményezettektől származnának” – mondta Winkler.

A magyarországi Donáth Anna (LIBE, Renew Europe) szerint a kisebbségi jogok nem érvényesülnek az EU-ban, ezért teljes mértékben támogatja az MSP-it. A Momentum Mozgalom EP-képviselője emlékeztetett az Európai Unió mottójára: „egység a sokszínűségben”. Hangsúlyozta, a kisebbségeket európai szinten kell védeni, és az MPSI „nagyon jó alapot nyújt” erre. „Itt az ideje, hogy az Európai Bizottság meghallja a polgárok hangját” – zárta beszédét.

A lengyelországi Lukasz Kohut (S&D fració, LIBE) gratulált a kezdeményezőknek az MPSI-hez. Emlékeztetett, hogy Lengyelországban mintegy 800 ezer fős sziléziai kisebbség él. Ez utóbbi közösségnek tagja jómaga is. „Eltérő a nyelvünk és a kultúránk, azonban Lengyelország nem ismeri el sem a nyelvünket, sem a kultúránkat. A kérdés az, hogy az EU hogyan tud segíteni és megvédeni minket” – fogalmazott az EP-képviselő. Emlékeztetett, hogy Európa több kisebbségi közössége „hasonló cipőben jár”.

Az MPSI-t benyújtó FUEN elnöke, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő beszédében hangsúlyozta, a kisebbségvédelmi kezdeményezés mintegy 50 millió polgár érint az Európai Unóban. „Hangjuk most már az Európai Parlamentben van” – jelentette ki. Az előtte felszólalókra is reagálva azt mondta: az MPSI-nek vannak vannak tagállami érzékenységet érintő pontjai, de ezeket dialógussal, biztonsági záradékokkal megoldhatók.

Ez a kezdeményezés nem vesz el senkitől jogokat, ennek az ellenkezője igaz. Az utóbbi években az alapértékek és az alapjogok egyre fontosabbak, a kisebbségi jogok pedig az alapjogok részei. Nagyon fontos, hogy végre elkezdjük cselekedni. Az EU finanszírozásán és szakpolitikáin keresztül támogathatjuk a kisebbségi közösségeket abban, hogy biztonságban érezzék magukat” – mondta Vincze Loránt.

A FUEN elnöke kijelentette: az javasolja az EP-nek, hogy plenárisan fogadjon el határozatot, amelyben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy kezdje el a jogalkotási folyamatot az európai kisebbségvédelem területén.„Remélem, most már pozitív döntést is látunk a Bizottság részéről” – zárta beszédét Vincze.