FRISSÍTVE - Az uniós tagországok Európai Unió mellé rendelt állandó képviseletei vezetőinek hétfői tanácskozásán, egyhangúság hiányában, nem született döntés az unió hosszú távú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról – közölte az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország állandó uniós képviseletének szóvivője Twitter-üzenetében.

Sebastian Fischer kiemelte: „két uniós tagállam fenntartásai miatt” nem volt elegendő szavazat az Európai Unió 2021 utáni, hétéves költségvetése és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzügyi csomag elfogadásához szükséges írásbeli eljárás megindításához.

Fischer közölte, az uniós források elosztásra vonatkozó, jogállamiságot érintő politikai feltételrendszerről szóló határozatot a nagykövetek minősített többséggel elfogadták.

Az MTI-nek nyilatkozó diplomáciai források szerint a hosszú távú költségvetés és az ahhoz szorosan kapcsolódó helyreállítási csomag elfogadásába Magyarország és Lengyelország nem egyezett bele. A két ország véleménye szerint a költségvetéshez és a helyreállítási csomaghoz rendelni kívánt, az uniós finanszírozás politikai feltételekhez kötése sértené az uniós alapszerződést, továbbá nem tartaná magát az Európai Tanács júliusi csúcstalálkozóján elfogadott állásfoglaláshoz.

Az egyhangú döntés elmaradásával a költségvetés és a pénzügyi csomag kérdése ismételten az Európai Tanács elé kerülhet – közölték. 

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn levélben tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást.

A miniszterelnök már korábban felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával.

Mateusz Morawiecki kormányfő már november elején jelezte, hogy Lengyelország vétóval fog élni, ha az EU-ban nem születik az elvárásainak megfelelő költségvetési megállapodás. Múlt csütörtökön pedig a miniszterelnök hivatalos levélben tiltakozott az EU vezetőinél az ellen, hogy jogállamisági mechanizmushoz kössék az uniós forrásokat.

Az ellenzék nekiment Orbán Viktornak

A magyarországi ellenzéki pártok, politikusok is reagáltak Orbán Viktor kormányfő lépésére. Az LMP azt írta közleményében, hogy az uniós költségvetés megvétózása történelmi bűn lenne.Donáth Anna, a Momentum Mozgalom európai parlamenti képviselője Facebook-bejegyzésében írt a vétóról. “Orbán döntött: ha nem lehet övék az uniós pénz, ne legyen Magyarországé sem. Ragaszkodik a jogállam további korlátozásához, a magyarok jogainak csorbításához, ami világjárvány idején valódi bűn"- írta.

A Demokratikus Koalíció a magyar emberek elárulásaként értelmezte az uniós költségvetés megtorpedózását. Az ellenzéki párt arról írt közleményében, hogy a vétóval 17 ezer milliárd forintnyi támogatásról mondott le a miniszterelnök. “Ha az uniós támogatást nem kaphatja meg Mészáros, vagy a többi NER-oligarcha, akkor azt ne kapják meg se az önkormányzatok, se a vállalkozások, se a magyar emberek! Vagyis ahogy mondani szokás: dögöljön meg a szomszéd tehene is!” – közölte a párt.

(Címlapkép: Agerpres/EPA)