FRISSÍTVE - Megszületett a megállapodás az Európai Unió következő többéves költségvetéséről és a koronavírus utáni helyreállítási alapról a tagállami vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján – jelentette be a Twitteren Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Az uniós diplomata közölte, a megállapodás elfogadásával megkezdhető a pénzügyi csomagok végrehajtása és a járvány sújtotta gazdaságok újjáépítése. A mérföldkőnek számító helyreállítási csomag elősegíti a zöld és a digitális átmenetet is - tette hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében hangsúlyozta: Európa halad előre, a jóváhagyott hosszútávú költségvetési keret és pénzügyi segélycsomag a gazdaságok felépülését szolgálják.

Az EU hétéves költségvetése, valamint a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap körülbelül 1800 milliárd eurót kitevő pénzügyi kerete erőforrást jelent, s elősegíti a felépülést és egy ellenállóbb, zöldebb, digitálisabb Európai Unió kiépítését - húzta alá. "Gratulálok az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németországnak a megállapodás eléréséhez" - írta Ursula von der Leyen.

Az Európai Tanács által már júniusban elfogadott, majd most megerősített EU-költségvetés végösszege 1074 milliárd euró a 2021-2027 közötti időszakra. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap pedig 390 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból, valamint 360 milliárd euró hitelből áll.

Mint ismert,  a megállapodás fő akadályát az elmúlt egy hónapban a magyar és a lengyel kormány vétófenyegetése jelentette: a két ország nem volt hajlandó elfogadni az összesen 1800 milliárd eurós keretet, mivel a többi tagország jóváhagyását adta egy olyan feltételrendszernek, amely alapján a tagállamokban tapasztalt jogállamisági visszaélések esetén az odaítélt támogatásokat vissza lehetett volna venni.

A részleteket ismerő diplomáciai források szerint a huszonhét tagország vezetői által elfogadott megállapodás szerint a rendelethez olyan záradékot csatolnak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni - közölték.

Budapest és Varsó üdvözölte a megállapodást

Megküzdöttünk a jogainkért, visszautasítottuk a zsarolást és mindazt, ami nem elfogadható nemzeteink számára, a vita ugyanis nem csak a jogállamisági mechanizmus körül folyt, tétje az Európai Unió jövője volt - jelentette ki Orbán Viktor Brüsszelben csütörtökön, a megállapodás létrejötte után. A magyar kormányfő Lengyelország brüsszeli uniós képviseletén Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót.

Orbán nyilatkozatában hangsúlyozta, az elért eredményeknek nagyobb horizontja van, mégpedig az Európai Unió egységének megvédése. A megállapodás jó eredményt jelent Európa jövője szempontjából, ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió csak nemzetek közösségként tud működni - emelte ki Orbán Viktor.

Szavai szerint a vita nem csak a jogállamisági mechanizmus körül folyt, tétje az Európai Unió jövője volt. A megállapodás egyértelművé tette azt is, hogy az Európai Unió a nemzetek és az államok közösségét és szövetségét jelenti. "Elvégeztük a feladatunkat legjobb tudásunk szerint, most a nemzeti palamentek feladata, hogy megvitassák és elfogadják azt, amit elértünk" - fogalmazott.

Aláhúzta, a megállapodás az európai szerződések védelmét jelenti, a mechanizmust nem lehet politika célokra használni. Kiemelte annak jelentőségét is, hogy a csütörtökön elért megállapodást csak a tagállami vezetők egyhangúsága mellett lehet megváltoztatni.

Elmondta, azt is, hogy a vétó nem a politikai törekvések kifejezésének eszköze, hanem az európai szerződésekben rögzített törvényes és jogos eszköz. Orbán Viktor azt is közölte, Magyarország élni fog azzal a jogával, hogy a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet az Európai Unió Bírósága elé viszi annak megállapítására, hogy összefér-e az uniós joggal.

 A lengyel miniszterelnök megerősítette, Lengyelország követi Magyarországot a tekintetben, hogy az uniós bíróság véleményét kéri a mechanizmus európai szerződéssekkel való összeférhetőségét illetően. Közölte, hogy még nem döntötték el, hogy a keresetet külön, vagy együtt nyújtja-e be a két ország.

(Címlapfotó: Agerpres/EPA)