Strasbourgi bíróság: jogosan oszlatták fel a Magyar Gárdát


-A A+

A Magyar Gárda Egyesület bírósági feloszlatása nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett gyülekezési és egyesülési szabadságot - mondta ki keddi ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.

A törvényszék szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület részeként működött, nem volt attól független, a mozgalom megmozdulásai alkalmasak voltak a félelemkeltésre, a megfélemlítő menetelések pedig egy "lényegében rasszista" jogrend megvalósítása érdekében tett első lépéseknek tekinthetők.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása volt az egyetlen hatékony módja annak, hogy a hatóságok megszüntessék a Magyar Gárda Mozgalom által másokra jelentett fenyegetést.

A bíróság megállapítja ugyan, hogy az egyesület feloszlatása drasztikus lépés volt a magyar hatóságok részéről, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a magyar bíróság a lehető legkevésbé "erőszakosan" rendezte az ügyet, és a hatóságok korábban többször is felhívták az egyesület figyelmét, hogy az általa támogatott Magyar Gárda Mozgalom tevékenysége törvénysértő.

A strasbourgi bíróság megállapítása szerint a magyar bíróságok végkövetkeztetése ebben az ügyben sem önkényesnek, sem ésszerűtlennek nem tekinthető: "a mozgalom tevékenysége és megnyilvánulásai a roma kisebbség és a magyar többség közötti faji ellentéten alapultak".

A panaszos, Vona Gábor Jobbik-elnök úgy érvelt, hogy az egyesület és a mozgalom egymástól függetlenül működött, az egyesült tagjai nem vettek részt a mozgalom tevékenységében. Emellett azt állította, hogy a magyar hatóságok nem bizonyították megfelelően, hogy az egyesület bárkinek a jogait is egyetlen esetben megsértette volna. Vona beismerte ugyan, hogy a mozgalom által képviselt eszmék sértőek vagy megrázóak lehetnek egyesek számára, mindazonáltal szerinte nem jelentenek gyűlöletre vagy intoleranciára buzdítást, összeegyeztethetően a pluralizmus és tolerancia elveivel egy demokratikus társadalomban.

A bíróság ennek ellenére úgy ítélte meg, nem tekinthet el attól, hogy a mozgalom több mint 200 aktivistája Tatárszentgyörgyön vonult fel, és bár nem történt erőszak, utólag már nem lehet megállapítani, hogy ezt csak a rendőrség jelenléte akadályozta-e meg.

"Az aktivisták katonainak tűnő egyenruhában vonultak fel a faluban, baljóslatú karszalaggal, katonainak tetsző alakzatban, ahhoz illő köszöntésekkel és parancsokkal" - állapítja meg a strasbourgi törvényszék, amely szerint a mozgalom felvonulásainak megfélemlítő hatását fokozta, hogy egy törvényesen bejegyzett egyesület áll mögötte.

A bíróság megítélése szerint túlmegy a politikai nézetek törvényes és békés keretein az, ha a politika szereplői félkatonai szervezetek alakítására mutatnak képességet és hajlandóságot.

Az olyan történelmi tapasztalatokból fakadóan, amilyen például a nyilaskeresztes mozgalom is volt, bizonyosan megfélemlítő hatása van egy nemzeti kisebbség tagjaira, ha faji elkülönülést hirdető félkatonai felvonulások egy egyesületre támaszkodhatnak, főleg ha ezt a kiszemelt közösség az otthonában, kiszolgáltatott szemlélőként, "foglyul ejtett közönségként" kénytelen eltűrni - állapítja meg a strasbourgi bíróság. Ilyen esetekben a testület szerint az államnak jogában áll biztosítani a kérdéses kisebbség számára, hogy megfélemlítés nélkül élhesse életét, a panaszosnak pedig nem sikerült meggyőznie a bíróságot arról, hogy a feloszlatott egyesület célja nem a kiszolgáltatott csoportok megfélemlítése és megkülönböztetése volt.

A tatárszentgyörgyi esetben a mozgalom megnyilvánulásai nyilvánvalóan az állítólag a "cigánybűnözésért" felelős roma közösség ellen irányultak - állapítja meg a bíróság.

A strasbourgi bíróság szerint az államnak ilyen esetekben nem kötelessége kivárni, míg valakinek konkrét jogait megsértik, megteheti a kellő intézkedéseket, hiszen a mozgalom "konkrét lépéseket tett egy olyan politika megvalósítására, amely összeegyeztethetetlen a demokrácia és az egyezmény elveivel". Strasbourg szerint a felvonulások akkor is alkalmasak voltak a félelemkeltésre, ha azokon nem történt tényleges erőszak, vagy a hatóságok nem tiltották be az adott megmozdulást. Az egyesület feloszlatása szempontjából a mozgalom megmozdulásainak törvényessége vagy törvénytelensége lényegtelen - hangsúlyozza a bíróság.

Ha a gyülekezés szabadságát rendszeresen arra használják, hogy nagy csoportok másokat megfélemlítő felvonulásokat tartsanak, akkor az államnak jogában áll a gyülekezési szabadságot korlátozó intézkedéseket hozni, amennyiben az a nagy méretű, félelemkeltő felvonulás által a demokráciára jelentett veszély elhárításához szükséges - mutat rá a bíróság.

Ítéletében a testület arra is utal, hogy az államnak mintegy kötelessége fellépni az ilyen szervezetek ellen, ha ugyanis nem ezt teszi, azzal gyakorlatilag hallgatólagos beleegyezését adja a szervezetek működéséhez.

A bíróság szerint "a közvélemény úgy vélhette volna, hogy az állam legitimálja ezt a fenyegetést", ha az állami hatóságok lehetővé teszik, hogy a mozgalom egy törvényesen bejegyzett és a törvény által védett egyesületre támaszkodva működhessen.

"Ezzel az állam közvetve elősegítőjévé vált volna a kampány, a gyűlések szervezésének" - állapította meg a strasbourgi emberi jogi bíróság, amely azt is figyelembe vette, hogy a magyar hatóságok az egyesület feloszlatásán kívül más szankciót nem alkalmaztak az egyesület vagy a mozgalom tagjaival szemben, semmilyen módon nem akadályozták például, hogy folytassák politikai tevékenységüket, éppen ezért a törvényszék szerint az egyesület feloszlatása nem tekinthető aránytalanul súlyos intézkedésnek.








EZT OLVASTA MÁR?

X