Kínzásnak és törvénytelennek nevezte a hírhedté vált, a vízbe fulladáshoz hasonló hatást keltő (waterboarding) kényszervallatási technikát kedden az FBI igazgatói posztjára jelölt James Comey.

Comey, aki 2003 és 2005 között igazságügyi miniszterhelyettes volt, a kinevezését mérlegelő szenátusi szakbizottsági meghallgatásán kijelentette, hogy már Bush-kormány idején tiltakozott a "fokozott" kényszervallatási módszerek ellen, de alul maradt az ügyben a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA) vívott küzdelemben.

"Akkor halottam először a waterboarding eljárásról, amikor igazságügyi miniszterhelyettes lettem és az első reakcióm állampolgárként és vezetőként is az volt, hogy +ez kínzás+" - mondta Comey. "Ezt ma is így gondolom" - tette hozzá.

A jelölt elismerően szól a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) leköszönő igazgatójáról, Robert Muellerről, aki szavatolta, hogy az általa vezetett intézménynek ne legyen köze "ehhez az ügyhöz".

"És ha én leszek az FBI igazgatója, nekem sem lesz ehhez semmi közöm" - hangsúlyozta.

A jelöltnek feltették a kérdést, hogy 2005-ben miért értett mégis egyet az igazságügyi tárca jogtanácsosi hivatalának azon véleményével, miszerint a fokozott kényszervallatási módszerek bizonyos körülmények között mégis megengedhető. Erre azt válaszolta, hogy noha a hivatal szerint ezek az eljárások jogilag valóban megindokolhatók voltak, ő megkérdőjelezte, hogy az Egyesült Államoknak alkalmaznia kell-e őket.

"A legfontosabb, amit igazságügyi miniszterhelyettesként megtettem ebben az ügyben, az annak a forszírozása volt, hogy megvitassuk, vajon amerikaiként tehetünk-e ilyet" - fogalmazott Comey.

A jogtanácsosi szakvéleményt az indoklása szerint azért fogadta el, mert a vonatkozó törvény nem volt eléggé egyértelmű és azt ily módon is lehetett értelmezni. Rámutatott, hogy személy szerint mindig is ellenezte a vízbefojtás imitálását és az alvásmegvonást.

Elmondta, hogy Alberto Gonzales akkori igazságügyi miniszter ezeket az aggályokat szóvá tette ugyan a Fehér Házban, de Bush nemzetbiztonsági csapata ezeket elvetette.

A távozó FBI-igazgató, Robert Mueller kevéssel a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat megelőzően, 12 éve foglalta el hivatalát.

Comey 2004-ben azzal tett szert országos hírnévre, hogy 2004-ben, a betegeskedő John Ashcroft igazságügyi minisztert ügyvivőként helyettesítve, leállította a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által bírói felhatalmazás nélküli lehallgatásokat. Az ügy miatt olyan feszültség keletkezett, hogy Comey ás Mueller kilátásba helyezte a lemondását.

Amikor az NSA Edward Snowden által leleplezett adatgyűjtési gyakorlatáról kérdezték, a jelölt kijelentette, hogy a részleteket nem tudja kommentálni, de a telefonhívásokra és az e-mail-forgalomra vonatkozó metaadatok gyűjtését a terrorelhárítás értékes eszközének nevezte.

James Comey "nem"-mel válaszolt arra kérdésre, hogy úgy érzi-e: az amerikai alkotmány megengedi, hogy az amerikai kormány amerikai területen amerikai állampolgár ellen fegyveres dróntámadást intézzen, ha az illető nem jelent közvetlen veszélyt.

A republikánus Comey kinevezését a szenátus várhatóan nagy többséggel jóvá fogja hagyni.