Változhat az oktatási-nevelési támogatások rendszere


-A A+

Előterjesztés készül az oktatási-nevelési támogatások rendszerének átalakításáról a Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésére - közölte Balog Zoltán az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottság keddi budapesti ülésén.

Szintén előterjesztést állítanak össze a nemzeti jelentőségű intézményekről - tette hozzá az emberi erőforrások miniszter kérdésre válaszolva. Mint mondta, többi között rögzítenék, hogy mely intézmények, milyen alapon tartozhatnak ebbe a körbe.

Balog Zoltán éves beszámolójában kitért arra, hogy a külhoni oktatásra a tárcánál 868 millió forint áll rendelkezésre, ami növekedés az előző esztendőkhöz képest. Kifejtette: a külhoni pedagógiai módszertani központokat idén 60 millió forinttal segítették, nyári akadémiák megrendezését 40 millióval támogatták.

A Julianus Testvériskola program részeként magyar közösségekkel való kapcsolatépítésre 20 millió forint áll rendelkezésre.

A felsőoktatás területéről szólva azt mondta: át kell gondolni, hogyan lehet összehangolni a magyar egyetemek által működtetett, kihelyezett és akkreditált képzéseket a Sapientia egyetemmel. Már most sem támogatnak úgy képzéseket, hogy a Sapientia véleményét ne kérnék ki - jelezte. Elmondta: a 36 évnél fiatalabb oktatók támogatására indított ösztöndíjprogramra 40 milliót különítettek el, és 625 határon túli magyar diák részesül miniszteri ösztöndíjban. E célra 100 millió jut - közölte.

Balog Zoltán kiemelt helyen említette az egyházakkal való együttműködést, és az ingatlanrendezés előmozdítását. Mint kifejtette, az összes határon túli közösség vonatkozásában elmondható: az egyházi intézmények bizonytalan jogi státuszban vannak.

Kitért arra: egyházi épületek felújítására, karbantartására 2011-13 között 1,2 milliárd áll rendelkezésre. Az ötezer fő alatti településeken  szolgálatot teljesítő lelkészek jövedelempótló támogatását 50 millióval emelik meg - sorolta.

Kulturális területen a magyar-magyar kapcsolatok erősítését hangsúlyozta, kiemelve, hogy ahol lehet ebbe a többségi nemzetet is be szeretnék vonni. Erre szerinte kiváló lehetőséget nyújt a Duna-stratégia.

Szólt arról is: a tárcán belül a határon túli ügyek koordinálásával Hölvényi György egyházügyi államtitkárt bízta meg. A Nemzeti Civil Alapon belül külön egységként létrejött a nemzeti összetartozás kollégiuma, és azok akik együttműködnek határon túli civil közösségekkel előnyt élveznek a támogatásoknál.

Balog Zoltán úgy fogalmazott: ha komolyan gondolják a magyar nemzet összetartozását nem lehet olyan magyarországi ügy, ami ne érintené a határon túli magyar közösségeket. 

A képviselői kérdésekre válaszolva osztotta a bizottság fideszes elnökének, Potápi Árpádnak az aggodalmát amiatt, hogy a 460 ezer esküt tett új magyar állampolgár közül még csak 20 ezren regisztráltak a jövő évi választásokra. A részvételi kedv növelésére egyik lehetőségként a kihelyezett konzuli napokhoz hasonló rendezvényeket látta. Szávay István (Jobbik) felvetésére elismerte, hogy a Határtalanul! program esetében alacsony a 10 százalékos teljesítés, szerinte az egységes fenntartói rendszerrel ebben is lehet majd előrelépés.

Szabó Vilmos (MSZP) Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti egyetemet érintő felvetésére, és arra, hogy nagyobb aktivitásra lenne szükség az ügyben, azt mondta: ő maga többször is járt a helyszínen. Jelezte: a határozott fellépésről komoly háttértárgyalások folynak.

Hidvéghi Balázs (Fidesz) a bizottság új alelnökének kérdésére jelezte: előrehaladott egyeztetések zajlanak a kolozsvári kulturális intézet létrehozásáról.

Kalmár Ferencnek (KDNP) úgy válaszolt: a jövő évi büdzsében több prioritás is szerepel, azt már most jelezte, hogy az oktatási programokra jutó támogatásokat 50 millióval emelik majd.

Szili Katalin (független) nemzetiségeket érintő felvetésére a miniszter azt mondta: úgy látja, jövőre közvetlenül a roma és a német kisebbség küldhet majd képviselőt az Országgyűlésbe.








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X