Az Európai Uniónak nincs sok eszköze a demokrácia eróziójának megakadályozására tagországaiban, és a demokratikus "visszacsúszás" különösen a pénzügyi válság óta - de más tényezők miatt is - aggasztó méreteket ölt több EU-tagállamban - áll az egyik vezető londoni társadalmi-gazdasági kutatóintézet csütörtökön ismertetett átfogó tanulmányában.

A Demos nevű - magát pártközi intézményként meghatározó, de hagyományosan a brit Munkáspárt balközép szárnyához közel állónak tekintett - kutatóműhely a "Visszacsúszók" címmel, "A demokrácia már nem tekinthető magától értetődőnek Európában" alcímmel összeállított 264 oldalas elemzésben Görögországot és Magyarországot nevezi a "visszacsúszás legaggasztóbb példáinak" az "egészséges demokrácia" mércéit tekintve. A többi EU-tagállammal összehasonlítva azonban Bulgária és Románia teljesít a leggyengébben a jelenlegi tanulmányban alkalmazott demokráciakritériumok összességében.

A szerzők hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy Nyugat-Európa EU-tagállamait is gyakran érik bírálatok antidemokratikus törvények elfogadásáért, a vallásszabadsággal kapcsolatos vitatható politikáért, valamint a korrupcióval és a médiatulajdonlással összefüggő problémákért.

A tanulmány - amelynek elkészítésére a Demos ismertetése szerint a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti pártcsoport kérte fel az intézetet - öt fő "dimenzióba" csoportosította a demokrácia állapotának vizsgálatát. Ezek: az eljárási és választási demokrácia, az alapvető szabadságjogok érvényesülése, a kisebbségek iránti tolerancia, az állampolgárok politikai aktivitása és az elégedettség a demokráciával.

A jelentés szerint Magyarország jelentősen visszacsúszott az első és a második dimenzióban, emellett a szerzők aggályosnak nevezték a demokráciával kapcsolatos állampolgári hozzáállást is. A Demos szerint az állampolgári aktivitás dimenziójában Magyarország teljesített a leggyengébben a vizsgált mezőnyben. Az intézet szerint az elmúlt néhány évben törvénymódosítási előterjesztések sora ásta alá a pluralizmust és a demokráciát Magyarországon, és a Jobbik népszerűsége csak fokozza a Magyarországgal kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat.

Az elemzés szerint ugyanakkor Európa egésze példátlan válságban van, és ez nem csupán pénzügyi-gazdasági jellegű válság, hanem olyan, amely az európai folyamat demokratikus megalapozottságáig hatol.

A takarékossági szigorra, "rövidtávú és rövidlátó intézkedésekre" alapuló konzervatív megoldási recept a legjobb esetben nem enyhítette a problémát, a legrosszabb esetekben pedig elmélyítette a válságot, a munkanélküliség, a szegénység és a recesszió ördögi körébe sodorva a társadalmakat - fogalmaz a Demos tanulmánya.

 Az intézet szerint az erősödő nacionalizmusnak, az EU-szkeptikusságnak és a politikai szélsőségnek kedvez az, hogy Európa képtelen világos, hatékony és társadalmilag elfogadható válaszokat adni a gazdasági, társadalmi és demokratikus válságra, és ez táplálja azt a "torz narratívát", amelyben "Európa" a bűnbak minden bajért, és a nemzetállamok jelentik a megoldást. Ebben a helyzetben az Európai Unió - történetében először - egzisztenciális válaszúthoz érkezett - vélekednek a tanulmány szerzői.