A Minority SafePack védelmében szólalt fel Korodi Strasbourgban


-A A+

Semmilyen megalapozott indoka nem volt az Európai Bizottságnak arra, hogy elutasítsa a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés bejegyzését – jelentette ki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének csütörtöki plenáris ülésén Korodi Attila.

Az RMDSZ-es politikus emlékeztetett arra, hogy Brüsszel ezzel elutasított egy szakértők segítségével készített kisebbségvédelmi csomagot, amely intézkedéseket, jogi aktusokat javasolt az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása és védelme érdekében. „A kezdeményezést 14 európai ország kisebbségvédelmi szervezete támogatta, ezek között volt a romániai magyar is, amelyet én itt Strasbourgban képviselek” – fogalmazott a politikus Strasbourgban.

Hozzátette, a kezdeményezést több európai miniszter és miniszterelnök, valamint a FUEN kisebbségi ernyőzervezet is támogatta, amelyet 1949-ben, az Európa Tanáccsal egy időben alapítottak.

Korodi szerint az Európai Unió és az Európa Tanács között az emberi jogok terén igenis van összhang. Az Európa Tanács számos kisebbségvédelmi egyezményt elfogadott. A Kisebbségvédelmi keretegyezmény és a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája például különféle jogokat biztosít a kisebbségeknek anyanyelvi oktatás, illetve az adminisztrációban és a jogi eljárásokban való anyanyelvhasználat terén. Az emberi jogok európai egyezménye kimondottan tiltja a kisebbségek diszkriminációját. A helyi önkormányzatok európai chartája által garantált közéletben való részvétel pedig az európai unió tagállamainak egyik demokratikus alapfeltétele.

„A felsorolt jogok, elvek számos uniós egyezményben is szerepelnek. A Minority SafePack kezdeményezői ezeknek még nagyobb nyomatékot akartak adni. Erre pedig mi volt az Európai Bizottság válasza? Hogy ez nem az Unió hatáskörébe tartozik” – idézte fel Korodi, aki szerint mindaz, ami megjelenik az uniós egyezményekben a kisebbségekre vonatkozóan, például a nyelvi és kulturális sokszínűség, illetve a kisebbségek tiszteletben tartása, „csak üres, tartalom nélküli megfogalmazás”.

Végezetül a csíki képviselő kifejtette, meglátása szerint az Európa Tanácsnak a továbbiakban is feladata, hogy kisebbségvédelem terén különféle ajánlásokat fogalmazzon meg az Unió számára, illetve minél erősebben népszerűsítse elveit. Emellett párbeszédet kell elősegítenie a különféle páneurópai intézmények között, valamint kisebbségvédelmi jó példákat kell velük megosztania.

 








EZT OLVASTA MÁR?

X