A magyar kormány antiszemitizmus elleni fellépéséről írt a Le Monde és a Jerusalem Post, míg a Der Standard a magyar belpolitikai helyzettel foglalkozott.

A magyar jobboldal fordulata az antiszemitizmust illetően címmel közölt elemzést a Le Monde. A mértékadó francia balliberális napilap szerint a magyar kormány, amelyet sokáig azzal vádoltak, hogy elnéző a szélsőjobboldal antiszemita kijelentéseivel szemben, mostanában a témában mutatott ügybuzgalmával jeleskedik, és bátorítja a megemlékezéseket a magyarországi holokauszt jövőre esedékes hetvenedik évfordulójára.

A tudósító Joelle Stolz szerint a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című, a Tom Lantos Intézet által október elején szervezett budapesti konferencia fordulópontot jelent Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Martonyi János külügyminiszter határozott felszólalásával, amelyben elismerték a magyar állam felelősségét a holokausztban. Ezzel szakítottak azzal, az új alaptörvény preambulumában is implicit módon megfogalmazott, elterjedt nézettel, amely szerint a nácik a felelősek a magyarországi deportálásokért, Horthy pedig leállította azokat.

A Le Monde arra emlékeztetett, hogy Magyarország már 1946-ban elismerte aktív szerepét a deportálásokban, és Kovács András holokauszt-szakértőt idézve kiemelte: az újdonság most annak a hangsúlyozása volt, elsősorban Martonyi részéről, hogy nem személyes véleményről van szó, hanem a magyar kormány hivatalos álláspontjáról.

A lap szerint miközben a fizikai támadás ritka, a magyar antiszemitizmusra olyan verbális agresszivitás jellemző, amely már nem létezik Nyugat-Európában. Más uniós országokban elképzelhetetlen lenne, hogy egy államilag támogatott intézmény, mint az Újszínház, antiszemita darabot tervezzen műsorára tűzni, vagy hogy egy parlamenti képviselő azt javasolja, készüljön lista a zsidó származású képviselőkről.

A tudósító úgy látja, hogy a Fidesz eddig a legtöbb esetben lanyhán reagált erre a vitriolos retorikára, és saját soraiban is megtűrte az antiszemitákat. A 2014-es választások közeledtével azonban a kormánypárt hangnemet váltott: az antiszemitizmus elleni harccal ugyanis el tudja szigetelni a szélsőjobboldalt, amellyel a globalizáció veszteseinek szavazataiért versenyez - írta Joelle Stolz.

A Jerusalem Post című izraeli napilap arról írt kedden, hogy a magyar kormány New York-i PR-szakértők segítségével és a magyar zsidók tömeges deportálására emlékezésekkel igyekszik megcáfolni azt a szerinte téves nézetet, hogy nem lép fel kellő határozottsággal a hazai szélsőségekkel szemben.

Kumin Ferenc, a nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár múlt héten a Jewish Telegraphic Agency izraeli hírügynökségnek adott interjúban arról beszélt, hogy az Egyesült Államokban sok szó esik a magyarországi antiszemitizmusról és rasszizmusról. "Szeretnénk erről a kérdésről reális képet adni. Nem azt mondjuk, hogy ez nem létezik, de bizonyos esetekben eltúlozzák az ügyet" - idézte a Jerusalem Post a helyettes államtitkárt. Kumin Ferenc ugyanakkor elismerte, hogy Magyarország szélsőségeskénti megítélése az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy az ország erősítse kapcsolatait az Egyesült Államokkal.

Az izraeli lap szerint Kumin Ferenc nyilatkozata annak az igyekezetnek a része, hogy eloszlassák azokat az aggályokat, amelyek szerint Magyarország nem lép fel az egyre erősödő antiszemitizmus - különös tekintettel a szélsőjobboldali Jobbik - ellen. A lap felidézte, hogy a magyar kormány 2014-ben holokauszt-emlékévet rendez, és hétfőn azt is bejelentették, hogy igénybe veszik a New York-i székhelyű Burston-Marsteller nagynevű PR-cég szolgáltatásait, részben azzal a céllal, hogy megszólítsák a zsidó közösséget - írta az izraeli lap.

Andrew Baker rabbi, az American Jewish Committee amerikai zsidó szervezet nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója Navracsics Tibor szavaival kapcsolatban azt mondta, hogy az Magyarországon "erőteljes kijelentésnek" számít, de valójában "a legtöbb állam már korábban eljutott oda, hogy elismerje a saját felelősségét". Andrew Baker szerint most az a kérdés, hogy ezek puszta szavak maradnak-e vagy gyakorlati következményük is lesz - írta a Jerusalem Post.

A magyar belpolitikával foglalkozott terjedelmes helyszíni riportjában a Der Standard. A kormány alaposan kihasználja hatalmi többségét, egyebek között azzal, hogy új alkotmányt fogadtak el - írta a vezető osztrák liberális napilap online kiadásában Michaela Kampl. A kormánnyal szembeni bal- és jobboldali ellenzéki kritikákat ismertetve a szerző megjegyzi, hogy több beszélgetőpartnere is ragaszkodik a névtelenséghez, mert hátrányos következményektől tart, ha a neve alatt a kormánnyal szembeni kritika jelenik meg. A Jobbikot illetően úgy vélekedik a cikkíró, hogy vetélytársat jelent a kormánynak "az EU-val szembeni elhatárolódásában".

A szerző meglátása szerint a kormány viszonyát az EU-hoz "nem egyszerű" leírni. Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkár a lapnak az mondja: az olyan felszíni "tajték" ellenére, mint Orbán Viktor és az Európai Parlament szócsatái, operatív szinten minden rendben van.

A cikkíró végül úgy vélekedik: nem alaptalan az az ellenzéki vád, hogy a Fidesznek az utóbbi három évben sikerült mélyen beásnia magát az állami pozíciókba és a törvényeket úgy megváltoztatnia, hogy a nemzeti konzervatív párt befolyását még egy olyan választási eredmény sem szorítaná teljesen vissza, amilyet az ellenzék kíván magának.