Reding bekopizta Tőkésnek a Winklernek írt választ


-A A+

Szóról szóra ugyanazt írta Tőkés Lászlónak is Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi biztosa a Mikó-ügy kapcsán, mint tette azt Winkler Gyula és Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselőknek: bár az uniós végrehajtó testületnek nincs a kisebbségvédelemre vonatkozó jogköre, mindent elkövet annak érdekében, hogy a kisebbségi és egyházi jogok ne sérüljenek.reding

Tőkés László 2012. június 10-én kereste meg levélben Viviane Redinget a Székely Mikó Kollégium botrányos visszaállamosítása és a restitúciós bizottság szabadságvesztésre ítélt tagjainak az ügyében. Levelében ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy miközben erdélyi magyar történelmi egyházaink a kommunizmus idején jogtalanul elorzott tulajdonaikért küzdenek, addig az ortodox egyház privilegizált helyzetben van. A képviselő azt kérte Reding asszonytól, hogy kövesse nyomon a romániai a restitúciós folyamat akadályozásából fakadó igazságtalanságokat és kiemelten a Mikó-ügyet, továbbá, hogy gyakorlati intézkedéseket keresve vegye védelmébe a romániai magyarokhoz és a kisebbségi egyházakhoz tartozó polgárok jogait.

tokesViviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi biztosa 2012. augusztus 23-án jegyzett válaszlevelében arról biztosítja erdélyi képviselőt, hogy – habár az Európai Bizottságnak nincs a kisebbségvédelemre vonatkozó jogköre – a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme egyike az unió értékeinek. Az Alapjogi Charta 21. szakasza tiltja az etnikai, nyelvi vagy kisebbségi közösséghez való tartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetést, az Európai Bizottság pedig elkötelezett abban, hogy a tagállamok ezt tartsák be az uniós jog alkalmazásának során.

Az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye tagállami jogkör, mivel az EU működéséről szóló szerződés 345. szakasza kimondja: a szerződés nem sértheti a tagállamok azon jogkörét, hogy önállóan döntsenek a tulajdonhoz fűződő jogokról. A tagállamoknak ugyanakkor minden lehetséges jogi eszközt fel kell használniuk ahhoz, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségek jogait biztosítsák belső alkotmányos rendjük és a nemzetközi felelősségvállalásaiknak megfelelően, beleértve az Európa Tanács ide vonatkozó dokumentumait is.

Az EMNP az esetleges nyomásgyakorlás kivizsgálását kéri. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a Legfelső Bírói Tanácstól (CSM) kér vizsgálatot annak tisztázására, nem érte-e politikai nyomás a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében három évig nyomozó ügyészeket vagy az első fokon ítéletet hozó bírót - jelentette be szerdai sajtóértekezletén Toró T. TIbor, a párt elnöke. Victor Ponta miniszterelnök egy megjegyzésére reagálva a CSM hétfőn az Igazság Napja elnevezésű szombati, sepsiszentgyörgyi demonstráció ügyében indított vizsgálatot. „Anomália, hogy a bírák és az ügyészek pártatlansága felett őrködő szakmai testület nem az első fokú döntést vizsgálja, amelynél valóban alapos a gyanú, hogy politikai nyomásra született, hanem az igazságtalan döntés elleni tüntetés szónokait gyanúsítja nyomásgyakorlással" - vélekedett Toró.

A biztos továbbá kifejti: az Európai Bizottság tudatában van annak, hogy Romániának folytatnia kell az igazságügyi reformot. A 2006. december 13-án elfogadott együttműködési és ellenőrzési mechanizmus alapján a Bizottság 2012. július 18-án fogadta el jelentését, amely komoly kételyeket tartalmaz az igazságszolgáltatás függetlenségére és a jogállam érvényesülésére vonatkozóan. Az Európai Bizottság még ebben az évben egy új jelentést fog összeállítani, amelyben megvizsgálja, hogy az általa jegyzett hiányosságokat kiküszöbölték-e vagy sem.








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X