Valamennyi EU-ország igazságügyi rendszerének módszeres áttekintését kezdeményezte szerdán Viviane Reding abból a célból, hogy jobban érvényesüljenek a jogállamiság követelményei.Ezt a igazságügyi biztos a román politikai helyzetről szóló szerdai európai parlamenti vitán jelentette be.

Reding szerint új mechanizmust kell létrehozni, amelynek segítségével mérhetővé, összehasonlíthatóvá és kritériumokkal összevethetővé válik az egyes tagországok igazságügyi rendszerének "ereje, hatékonysága és megbízhatósága".

"Az igazságszolgáltatás függetlensége kulcseleme lesz ennek az értékelésnek" - jelentette ki a bizottsági alelnök az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, a romániai politikai helyzetről folytatott vitában.

„Vannak még aggályaink Romániával kapcsolatban"

A bizottsági alelnök fontos lépésnek nevezte, hogy Romániában tiszteletben tartották az államfő elmozdítására irányuló népszavazás érvénytelenségének alkotmánybírósági kimondását, mert az lehetővé teszi, hogy normalizálódjon az ország politikai élete.

Az Európai Bizottság azonban nem kapott választ minden felvetett aggályára, nem foglalkoztak Brüsszel valamennyi javaslatával - tette hozzá Reding, és közölte: az Európai Bizottság ezért továbbra is szoros figyelemmel követi a romániai helyzet alakulását. Bejelentette, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök és ő maga a közeli napokban találkozik Traian Băsescu államfővel, továbbá Barroso fogadja majd Victor Ponta miniszterelnököt, ő pedig a román igazságügyi minisztert.

Reding a korábban Magyarországgal kapcsolatos vitához hasonlította a romániai helyzetről rendezett szerdai EP-vitát.

"Idén ez a második eset, hogy az Európai Unió egyik tagállamában a jogállamiság nagyon súlyos helyzetével kell foglalkoznunk. Magyarország után most a romániai helyzettel kell foglalkoznunk. A mai vitát, miként a hasonló kérdésekről lefolytatott korábbiakat is, nagyon uralták a pártpolitikai megfontolások: hasonló attitűdök, hasonló vitákban" - fogalmazott a bizottsági alelnök. 

Románia esetéből tanult Reding

Ehhez kapcsolódóan úgy vélekedett: ha el akarják kerülni, hogy a jövőben újabb és újabb EU-ország jogállamiságával kapcsolatban merüljenek fel kételyek, akkor "szisztematikusan monitorozni" kell az igazságügy helyzetét mind a 27 tagállamban - ugyanúgy, miként a gazdasági-pénzügyi politika tekintetében az EU már kialakította az "európai szemeszter" intézményrendszerét, és minden évben visszatérően elemzi a folyamatokat, ajánlásokat tesz a hiányosságokat mutató tagállamoknak.

A bizottsági alelnök "igazságügyi teljesítményindex" kidolgozását tervezi, és ezen index alapján folyamatosan értékelnék a tagállamok teljesítményét

Viviane Reding hivatkozott arra is, hogy Barroso az unió helyzetéről elmondott beszédében hangsúlyozta: a jogállamiság, az alapvető uniós elvek és értékek érvényesítése érdekében az EU-nak a mostaninál fejlettebb eszközrendszerre van szüksége, jelenleg ugyanis csak a politikai meggyőzés "puha" eszköze, vagy pedig a tagsági jogok felfüggesztését is kilátásba helyező "nukleáris opció", az EU-alapszerződés 7. cikkének alkalmazása között lehetne választani.

Szocialisták, liberálisok: Băsescunak kampányol Reding

Az igazságügyi biztos állásfoglalásához az EP valamennyi politikai frakciójának képviselői hozzászóltak. A szocialista és a liberális frakció politikusai jobbára védelmükbe vették Victor Ponta miniszterelnök szociálliberális kormányát, illetve elfogultsággal vádolták a köztudomásúan néppárti Viviane Redinget.

Cătălin Ivan szociáldemokrata képviselő még a biztos ruházatán is talált kifogásolnivalót. Azzal vádolta Redinget, hogy Traian Băsescu alakulatának, az ellenzéki Demokrata Liberális Pártnak kampányol, ugyanis az EP-vitára narancssárgába – a PDL pártszínébe – öltözött.

A liberális Renate Weber szerint a biztos túlzó, sok esetben hamis megállapításokat tett a romániai helyzetről. Emlékeztette az EU döntéshozóját arra, hogy Traian Băsescu „legitimitás nélkül” tért vissza az elnöki hivatalba.

A szociáldemokrata Corina Creţu szerint az Európai Bizottságnak nem sikerült semlegesnek maradnia a romániai politikai válság ideje alatt. „A Bizottság Băsescu államfő szövetségeseként foglalt állást, nem pártatlan bíróként. Nem láttam önt, Reding asszony, amikor az EP-ben a demokrácia és a jogállamiság magyarországi megsértését vitattuk meg, most pedig mégis párhuzamot vont a két ország között” – mondta Ion Iliescu volt államfő egykori szóvivője.

Néppártiak: elzsarnokosodtak a román kormánypártok

A román néppárti küldöttség tagjai értelemszerűen a bukaresti kormánypártok politikai válságot előidéző eljárását bírálták. „Mit tehetnek az EU polgárai, amikor az egyik tagállamban a hatalmon lévők elzsarnokosodnak és három nap alatt leváltják a házelnököket, az ombudsmant és az államfőt? Miként reagálhatnak, amikor az EU tagállamaiban tanuló vagy dolgozó polgárok szavazati jogát megkérdőjelezik?” – mondta felszólalásában a demokrata liberális Cristian Preda.

A szintén demokrata liberális Monica Macovei emlékeztett arra, hogy a romániaiak számára az EU-csatlakozás a jogállamiság megszilárdulásának reményét jelentette. „Azért léptünk be az EU-ba, hogy megerősödjön országunkban a demokrácia, hogy független és tisztességes igazságszolgáltatásunk legyen. Romániában a kormánypártok arra tettek kísérletet, hogy foglyul ejtsék az igazságszolgáltatást” – mondta a volt igazságügyi miniszter. Emlékeztett arra is, hogy az ügyészek gyanúja szerint másfélmillió szavazatot meghamisítottak az államfő leváltásáról szóló referendumon.

Winkler és Sógor a Mikó-ügyet is felvetették

Az RMDSZ-es képviselők közül Sógor Csaba kapott szót, Winkler Gyula pedig írásban adta le hozzászólását. Mindketten azokra a jogsértésekre hívták fel a figyelmet, amelyeket a romániai magyar közösség számára a Mikó-ügy jelentett.

Winkler a maszol.ro-nak elmondta, hogy hozzászólásában felidézte: a nyár folyamán lezajló intézményes válság és társadalmi megosztottság az RMDSZ-t is nehéz döntések elé állította. „Ezzel párhuzamosan azonban történt egy olyan esemény, ami a teljes romániai magyar közösség számára fájdalmas és nyomasztó: a Mikó-per ítélete. Ez nem csak három elítélt személy, hanem egy egész nemzeti közösség ügye” – magyarázta a politikus.

A képviselő tájékoztatta az EP-t a Székely Mikó Kollégiumi visszaállamosítási kísérlete elleni sepsiszentgyörgyi tüntetésről. „Közöltem, hogy ez a megmozdulás a magyarok számára az igazság napja volt” – tette hozzá.

Hozzászólásában az RMDSZ-es politikus a romániai igazságügy mélyreható, valós reformját szorgalmazta. „Biztosítani kell a jogbiztonságot és szavatolni a tulajdonjogot” – szögezte le. Emellett Winkler olyan alkotmányreformot lát szükségesnek, amely ténylegesen szétválasztja a hatalmi ágakat.