Uniós irányelvet fogadott el az EP a munkaerő szabad áramlásáról
Az Európai Parlament (EP) elsöprő többséggel hagyta jóvá szerdán Brüsszelben a munkaerő szabad áramlásának megkönnyítéséről, az akadályok felszámolásáról szóló uniós irányelvet.
A munkavállalók szabad mozgása - az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása mellett - a négy alapszabadság egyike, amelyeken az egységes piac nyugszik. Annak ellenére, hogy a munkaerő szabad áramlását kimondja a Lisszaboni Szerződés és az alapjogi charta, valamint uniós rendelet is szabályozza a szabad áramlás egyes részletkérdéseit, számos területen továbbra is léteznek a munkavállalók szabad mozgását gátló indokolatlan akadályok, és nem ritka az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés sem - hangsúlyozta közleményében Bauer Edit felvidéki magyar néppárti EP-képviselő, a most elfogadott irányelv parlamenti felelőse. A képviselő előzőleg, a plenáris vitában kifejtette: az új irányelv nem változtat a rendelet nyújtotta jogokon, csupán elősegíti azt, hogy az uniós polgárok élni tudjanak ezekkel a jogokkal.
Bauer Edit szerint az egyik leggyakrabban előforduló visszatartó tényező, hogy az uniós polgárok nincsenek tisztában az uniós előírásokkal és jogaikkal. Ezt orvosolandó, a most elfogadott jogszabály szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell a világos, többnyelvű, könnyen hozzáférhető, ingyenes, átfogó és naprakész tájékoztatást az uniós jogokról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a jogorvoslat és a jogi védelem tekintetében rendelkezésre álló eszközökkel kapcsolatos információkra is.
Az Európai Bíróság döntéseivel összhangban az irányelvbe bekerült az a kitétel, hogy csak az olyan munkakörök betöltését lehet állampolgársághoz kötni, amelyek közvetlenül vagy közvetve közjogi hatáskörök gyakorlásával, vagy az állam, illetve egyéb hatóságok érdekvédelmét szolgáló feladatok gyakorlásával járnak.
A plenáris vitában Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő - válaszul arra, hogy David Cameron brit miniszterelnök állásfoglalása szerint a Közép-Európából Nyugat-Európába érkezők hatalmas tömege miatt a munkaerő szabad áramlása az unión belül nem lehet korlátlan alapjog - leszögezte: Nagy-Britannia rengeteget profitált az olcsó és szakképzett közép-európai munkaerőből, de rengeteget veszíthet a populizmussal. Olyan adatokra hivatkozott, miszerint Nagy-Britannia és Nyugat-Európa többi állama számára is előnyös a más uniós országbeli munkavállalók jelenléte, hiszen ők jóval többet fizetnek be a szociális ellátórendszerekbe, mint amennyit abból kivesznek.
A szintén szocialista Göncz Kinga a vitához benyújtott írásbeli hozzászólásában úgy vélekedett: nem csak a munkavállalókat és a munkaadókat, hanem egyes uniós tagállamok vezetőit is tájékoztatni kellene arról, hogy milyen jogok illetik meg azokat az uniós polgárokat, akik a hazájuk határain kívül, az Európai Unió területén dolgoznak.
Miliband: lehetővé kell tenni az új EU-tagokra vonatkozó átmeneti korlátozások meghosszabbítását. Lehetővé kell tenni az Európai Unió új tagállamaival szemben érvényesíthető átmeneti munkavállalási korlátozások időtartamának meghosszabbítását - mondta szerdán az ellenzéki brit Munkáspárt vezetője. Ed Miliband a London Business School üzleti főiskolán elmondott beszédében szükségesnek nevezte a hét évben maximált átmeneti időszak rendszerének felülvizsgálatát. A brit baloldal legnagyobb parlamenti pártjának miniszterelnök-jelöltje szerint az egyes EU-tagállamoknak a jelenleginél "sokkal nagyobb rugalmasságot" kell biztosítani, és ennek részeként lehetővé kell tenni számukra, hogy szükség esetén "akár jelentősen" meghosszabbíthassák az átmeneti korlátozások időtartamát.
- 34225 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34227 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34227 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34229 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34230 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34230 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni