Megerősítették a bagdadi amerikai nagykövetség fegyveres védelmét, a diplomáciai képviselet személyzetének egy részét pedig más térségbeli missziókra - Bászrába, Ibrilbe és Jordániába - irányították át - közölte helyi idő szerint vasárnap az amerikai külügyminisztérium.

A CNN amerikai kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy a képviseletre 50-100 tengerészgyalogost vezényeltek a már meglévő őrség megerősítésére.

Jen Psaki, a külügyi tárca szóvivőjének közleménye szerint a személyzet többsége az országban kialakult instabilitás ellenére is a helyén marad. A külügyminisztérium emellett óvatosságra intette az amerikai utazókat, és arra figyelmeztette őket, hogy kerüljék el Irak egyes részeit.

Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) elnevezésű, szélsőséges szunnita milícia az elmúlt napokban Bagdadról északra jelentős területeket vont az ellenőrzése alá. Az iraki kormány megerősítette a 7 millió lakosú főváros védelmét.

Hivatalos forrásokból helyi idő szerint vasárnap éjjel több amerikai médium is úgy értesült, az amerikai kormány fontolóra vette, hogy a súlyosan megromlott iraki helyzetről közvetlen eszmecserét folytasson a hosszú éveken át ellenségnek tekintett Teheránnal. A két ország képviselői a héten Bécsben találkoznak egymással az iráni atomprogramról a Hatok csoportja és Teherán között folytatandó tárgyalásokon.

A nyugati országok hétfőn megkezdték bagdadi nagykövetségeik kiürítését, annak ellenére, hogy az iraki kormány állítása szerint átvette a kezdeményezést a lázadóktól, akik az utóbbi napokban kiterjedt hadjáratot indítottak és elfoglalták az ország több fontos városát. A diplomáciai személyzet kimenekítéséről szóló híreket eddig az Egyesült Államok és Ausztrália erősítette meg. Washington emellett bejelentette, hogy erősítést küld a nagykövetségének is otthont adó, szigorúan őrzött bagdadi zöld zóna védelmére. A külképviseletek munkatársait elsősorban az iraki Kurdisztánban lévő Erbíl és az ország délkeleti részén található Bászra konzulátusain keresztül fogják elszállítani, mások pedig az Egyesült Államok jordániai nagykövetségére érkeznek majd.

Marie Harf, az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok és Irán közös érdeke az iszlamista lázadók visszaszorítása, akik nagy területet vontak az ellenőrzésük alá Irak nyugati részén. Harf akkor még úgy nyilatkozott hogy Washington és Teherán nem lépett még egymással közvetlen kapcsolatba és nem koordinálja tevékenységét az iraki kormány stabilizálása céljából.

Lindsey Graham republikánus szenátor, a szövetségi felsőház katonai bizottságának tagja vasárnap korábban televíziós nyilatkozatokban úgy vélekedetett, hogy Núri al-Máliki iraki miniszterelnök képtelen egyben tartani az országot, de egy amerikai-iráni szövetség erre képes lehet. A politikus az általa lehetségesnek tartott partnerséget az Egyesült Államok és Sztálin második világháborús, Hitler-ellenes összefogásához hasonlította.

Ryan Crocker, aki 2007-ban és 2008-ban az Egyesült Államok bagdadi nagykövete volt, a CNN-nek nyilatkozva vasárnap úgy vélekedett, hogy John Kerry amerikai külügyminiszternek haladéktalanul Irakba kellene utaznia. Emellett Barack Obama elnöknek is fel kellene hívnia az iraki vezetőket, mert amerikai közbenjárás nélkül a síita, a szunnita és a kurd vezetők önállóan képtelenek lesznek kiegyezni.

A CNN amerikai hírtelevízió Teheránból értesülése szerint a hétvégén 500 iráni forradalmi gárdista érkezett az iraki Dijala tartományba. Az ezzel kapcsolatos jelentéseket azonban iráni tisztségviselők hivatalosan cáfolták. Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter szombaton egy cirkáló és egy romboló kíséretében az Arab-tenger északi vizeiről a Perzsa-öbölbe vezényelte a George H.W. Bush repülőgép-hordozót. John Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője szerint a lépés nagyobb rugalmasságot biztosít Barack Obama elnök számára, ha katonai fellépésre lesz szükség az amerikai állampolgárok és érdekek védelmében.

Obama elnök pénteki nyilatkozatában kizárta, hogy szárazföldi csapatokat küldjön Irakba, és a Máliki megsegítésére végrehajtandó esetleges légi- vagy dróncsapásokat is attól tenné függővé, hogy a kormányfő megkísérli-e áthidalni a síiták és a szunniták közötti, általa csak elmélyített ellentéteket.

Az Egyesült Államok 2003-ban indított inváziót Irak ellen és 2011 decemberében vonta ki onnan az erőit. A bagdadi vezetés, noha igényt tartott volna a további amerikai katonai jelenlétre, nem volt hajlandó meghosszabbítani az amerikai katonáknak az iraki igazságszolgáltatás alóli mentességét, amit Washington nem fogadott el.