Az északnyugat-kínai Hszincsiangban a reggeli szertartás után megölték Kína legnagyobb mecsetjének, a kasgári Id Kahnak az imámját, Jume Tahírt, az ország közismert, s a hatalomhoz lojális muszlim közösségi vezetőjét - jelentette csütörtökön a helyi hatóságok közlésére hivatkozva a kínai média.

A szerdai gyilkossággal, illetve az abban való közreműködéssel három férfit gyanúsítottak, a nevük alapján valamennyien ujgur nemzetiségűek. A legfrissebb jelentések szerint közülük kettőt a rendőrség lelőtt, harmadik társukat elfogták és őrizetbe vették. A rendőrség azt közölte, hogy valamennyien késekkel, illetve baltákkal felfegyverkezve ellenálltak.

A Hszinhua kínai állami hírügynökség híre kiemeli, hogy a 74 éves imám országszerte köztiszteletnek örvendett, míg más sajtójelentések hozzáteszik, hogy Jume Tahir alelnöke volt a Hszincsiangi Iszlám Szövetségnek, korábban parlamenti képviselő. Az állami média gyakran idézte, szót emelt a szeparatisták ellen és nyilvánosan is a "külföldi ellenséges erőkkel" szembeni éberségre szólított fel.

Az Id Kah mecset csaknem hatszáz éves és Kína legnagyobbjaként ismert. Több ezer hívő befogadására alkalmas.

A hivatalos tájékoztatás szerint a gyilkosság három gyanúsítottja szélsőséges vallási eszmék befolyása alatt állt és "nagy dobást" akartak véghezvinni. A nyomozást folytatják.

Tavaly a szintén Hszincsiangi Turpán prefektúrában otthona előtt megkéselték Abdurehim Damaolla imámot, miután terroristának bélyegezte az erőszakos cselekményekben részt vevő ujgurokat, és segítette kézre kerítésüket.

A kínai hírközlő szervek a napokban tudatták, hogy több tucat halottja és sebesültje volt újabb hszincsiangi összetűzéseknek. Sajtóértesülések szerint késekkel és baltákkal felfegyverzett tömeg rontott helyi rendőrségi és kormányzati épületekre egy Kasgár városhoz tartozó településen, s a zavargások később tovább terjedtek. Úgy tudni, 22 támadót lelőttek, több mint 40-et őrizetbe vettek. Legalább tíz civil is az életét vesztette, 13 megsebesült. Az áldozatok között egyaránt vannak ujgurok és han kínaiak.

A régió hosszú ideje a han kínaiak és a muszlim vallású ujgur őslakosok közötti feszültség és a fel-fellángoló erőszak színhelye. Az ujgurok elnyomással vádolják a kínai hatóságokat, míg Peking és a helyi vezetés cáfolja a hátrányos megkülönböztetést, és azt állítja, hogy a külföldről támogatott szakadárok, szélsőséges vallási befolyás alatt álló terroristák erőszakcselekményekkel törekednek megingatni a társadalmi stabilitást.