Vlagyimir Putyint a kelet-ukrajnai szakadárok kezén lévő városok elleni ukrán támadás Leningrád második világháborús német ostromára emlékezteti. Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy országa fejleszti nukleáris arzenálját, de – mint állította – nem az elijesztés céljával, hanem biztonsága megóvása érdekében.

Minderről Putyin pénteken a Moszkvától 300 kilométerre északnyugatra fekvő Szeliger-tónál beszélt a Kreml-barát ifjúsági szervezetek évente megrendezett táborában. Ami a dél-ukrajnai városok helyzetének leningrádi hasonlatát illeti, a német ostrom a kiéheztetésen alapult, 872 napon át tartott, és a szovjet propagandaadatok szerint 600 ezer áldozata volt, szakértők azonban a kétmilliós számot tartják valósághoz közelibbnek.

„Az orosz és az ukrán egyazon nép”

Az elnök szavai szerint a kelet-ukrajnai helyzet fő problémája az, hogy az ukrán hatóságok elzárkóznak a szakadárokkal folytatandó, lényegre törő párbeszédtől. Megjegyezte, hogy az orosz és az ukrán gyakorlatilag egyazon nép.

Az államfő a találkozón bejelentette, hogy kedden Minszkben Petro Porosenko ukrán elnök megígérte, elengedik a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében elfogott orosz deszantosokat. A különleges orosz egység tíz katonáját kedden tartóztatták fel, és büntetőeljárást indítva ellenük Kijevbe szállították őket.

Putyin kolosszális hibának nevezte azt, hogy a szakadárok által a kelet-ukrajnai Doneck melletti Ilovajszk városánál bekerített ukrán katonák nem a számukra javasolt humanitárius folyosón, hanem másutt próbálják elhagyni a harcok helyszínét.

Az orosz államfő katonai-humanitárius műveletnek nevezte a szakadár fegyveres egységek délkelet-ukrajnai előrenyomulását, amelynek szerinte az a célja, hogy kiszorítsák a nagyvárosokból a tüzérséget. Nyomatékosította, hogy Kijevnek tárgyalóasztalhoz kell ülnie, egyúttal időhúzással vádolta az ukrán vezetést és Oroszország nyugati partnereit.

Vlagyimir Putyin szerint a márciusban elcsatolt Krím félsziget Oroszországhoz tartozásának elismerése „hosszú és unalmas” folyamat lesz, és Koszovó példájára utalva közölte, hogy ehhez a nemzetközi közösség politikai akaratára van szükség.

Barroso felhívta az orosz elnököt. Ismételten felhívta Vlagyimir Putyint telefonon az ukrajnai konfliktus miatt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – közölte péntek este az Európai Bizottság. A portugál politikus mély aggodalmának adott hangot a válság fejleményei miatt. „Ezek (a fejlemények) teljes ellentmondásban vannak az Európai Unió erőfeszítéseivel, hogy sikerüljön diplomáciai és pragmatikus megoldást találni olyan ügyekre, mint például az Ukrajnával kötött társulási és szabad kereskedelmi megállapodás megvalósítása, illetve az Oroszország és Ukrajna közti energiaügyi kapcsolatok” – áll a bizottság kommünikéjében.

„Jobb, ha…”

Oroszország nem akar nagyszabású konfliktusokba bocsátkozni, de partnereinek nem szabad elfelejteniük, hogy „jobb, ha nem húznak ujjat az Oroszországi Föderációval” – jelentette ki az államfő. Ismét hangsúlyozta, hogy országa fejleszti nukleáris arzenálját, de – mint állította – nem az elijesztés céljával, hanem biztonsága megóvása érdekében. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország az egyik legerősebb atomhatalom a világban.

Putyin arról is beszélt, hogy Moszkvának meg kell erősíteni helyzetét mind gazdaságilag, mind katonailag a természeti kincsekben gazdag északi-sarkvidéki térségben, ahol más országok egymással versengve törekednek befolyásra szert tenni. „Érdekeink az Arktiszra összpontosulnak” – mondta.