Az Európai Uniót és a gazdaságpolitikát érintő kérdéseké volt a főszerep Angela Merkel és Orbán Viktor csütörtöki berlini találkozóján, de a felek nyílt párbeszédet folytattak a választójog és a médiaszabályozás vitatott kérdéseiről is.

Merkel: fontos, hogy magyarok megszívlelték a kritikát

A német kancellár hivatalában fogadta a magyar miniszterelnököt. A megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón Angela Merkel kiemelte: fontos, hogy a magyar kormány "megszívlelte" az európai partnerek felvetéseit és az Európai Bizottság iránymutatásait követve módosított azokon a törvényeken, amelyekkel kapcsolatban kételyek merültek fel.

Hozzátette: hasznos volt a csütörtöki nyílt párbeszéd, mert hozzásegített a gazdaságpolitikával, a választójoggal és a "sajtópolitikával" kapcsolatos folyamatok "mozgatórugóinak" mélyebb megértéséhez. Megjegyezte: örömmel fogadta, hogy magyar kollégája a találkozón hangsúlyozta, hogy "a német cégeket szívesen fogadják Magyarországon". Hozzátette: "jó kapcsolatokat akarunk" a német vállalkozások és a magyar gazdaság között.

Orbán: erősek a német–magyar gazdasági kapcsolatok

Orbán Viktor kiemelte: a gazdasági kapcsolatok erősségét mutatja, hogy a 2010-es kormányváltás óta csaknem 5 milliárd euró értékű beruházást hajtottak végre német cégek Magyarországon és 18 új gyárat építettek.

A kancellár és a magyar kormányfő egyaránt hangsúlyozta, hogy a tervezett euróövezeti bankunió ügyében nem szabad elhamarkodottan dönteni és a minőségre kell törekedni a gyorsaság helyett.

A berlini kancellári hivatal kijáratánál a miniszterelnök egy nagyjából húsz fős tüntető csoport várta Orbán Viktort. A Berlini ellenállási sejt elnevezésű Facebbok-csoport bejelentett demonstrációjának résztvevői piros trikót viseltek, amelyeken fehér és zöld betűkkel egy-egy felirat állt, köztük az, hogy "paraszt vagyok", "zsidó vagyok", "nő vagyok", "pályakezdő vagyok". A szervezők egyike az MTI-nek elmondta: a megmozdulással az ellen tiltakoznak, hogy a kormány szerintük szétszakítja és egymás ellen fordítja a társadalmi rétegeket, eltávolítja Magyarországot az Európai Uniótól, és magát az EU-t is megosztja politikájával.

A következő hétéves uniós keretköltségvetés ügyéről szólva Orbán Viktor elmondta: támogatást kért német partnerétől ahhoz, hogy Magyarország "ne a vesztese legyen" a következő költségvetési periódusnak. A német kancellár ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az uniós források méltányos elosztására van szükség, és a tervezhetőség szempontjából igen hasznos lenne, ha a kérdésben már a novemberi uniós csúson döntéseket lehetne hozni.

Lassul a német gazdaság is

A gazdasági kilátásokról szólva Angela Merkel elmondta: a német gazdaság az idén és jövőre is 1 százalék körüli mértékben nőhet, és megérzi az euróövezeti válságot. Orbán Viktor hangsúlyozta: elmúltak azok az idők, amikor a magyar gazdasági növekedés képlete a "német növekedés szorozva kettővel" volt, ugyanakkor már nem csak a német gazdaság a magyar fejlődés motorja.

A magyar gazdaság teljesítménye az idén csökken, de jövőre "növekedési fordulat" megy végbe, a kormány pedig új gazdasági akcióterveket terjeszt majd a parlament elé - mondta a kormányfő. Hozzátette: az államháztartás helyzete harminc éve nem volt annyira kedvező, mint jelenleg, és a konszolidáció határozottan halad előre. Nagyobb mértékű gazdasági növekedésre viszont a következő két-három évben nem lehet számítani, ezért a legnagyobb "szakmai kihívása" az lesz, hogy miként lehet alacsony növekedés mellett emelni a dolgozó emberek számát.

Magyar euró csak később

Angela Merkel az euróövezeti csatlakozás kérdéséről újságírói kérdésre válaszolva elmondta: érthető, ha Magyarország jelenleg nem foglalkozik az euró bevezetésének gondolatával, de az euróövezet stabilizálása után ismét napirendre kerül majd új tagok felvétele a valutaunióba. Az euró sikere az övezeten kívüli uniós tagok elemi érdeke - mondta, hozzátéve, hogy Orbán Viktor "soha nem tett ellenvetést" az euróövezeti reformokkal szemben, hanem "sok sikert kívánt" hozzájuk, "és nekünk csak ez számít" - mondta a kancellár.

A magyar miniszterelnök hozzátette: Magyarország "nem veti el az eurót", de csak akkor akarja bevezetni az új fizetőeszközt, amikor ismét "perspektívát kínál", és az ország felkészült a bevezetésére.

A kancellárral folytatott tárgyalás után Orbán Viktor miniszterelnök Megújuló Európa címmel tartott előadást a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) székházában.