A 97 éves Csatáry Lászlónak a Simon Wiesenthal Központ szerint kulcsszerepe volt abban, hogy körülbelül 300 zsidót Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba deportáltak, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták. A központ szerint Csatáry 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként részt vett több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásának megszervezésében is.

A Fővárosi Főügyészség korábbi közlése szerint a Budapesti Nyomozó Ügyészség Efraim Zuroff feljelentése alapján 2011. szeptember 22-én rendelt el nyomozást háborús bűntett miatt, és az eljárás jelenleg is tart. A Simon Wiesenthal Központ nyílt levélben kérte Áder János köztársasági elnököt, segítsen abban, hogy „amilyen gyorsan csak lehet", állítsák bíróság elé Csatáry Lászlót.

Egy bulvárlap bukkant a nyomára

A Sun brit bulvárlap derítette ki, hogy a korához képest jó egészségi állapotban lévő férfi Budapesten él. Csatáry ügye akkor került újra a figyelem központjába, amikor a Simon Wiesenthal Központ áprilisban kiadta éves jelentését. Ebben a férfi Ladislaus Csizsik-Csatary néven szerepelt a tíz legkeresettebb náci háborús bűnös között, a lista elején.

Index: a kormánynak bizonyítania kell

A magyar kormánynak az utóbbi hónapokban számos lépést és gesztust kellett tennie, hogy bizonyítsa elkötelezettségét az antiszemitizmus elleni harcban – írta szerdán az Index. Az elmúlt hetekben több olyan levelet is kapott az Orbán-kabinet, amelyben külföldi politikusok, írók az antiszemitizmussal szembeni fellépésre kérték a kormányt.
Áder János államfő éppen Izraelben tárgyal, ahol hangsúlyozta: a zsidóellenes megnyilatkozásokkal szemben 1990 óta minden magyar kormány határozottan felemeli a szavát. Ebben kormányzati ciklusokon átnyúló az egyetértés, és Áder is kifejezte, hogy határozottan szembeszáll ezekkel a tendenciákkal. Áder arra biztatta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, személyesen győződjön meg arról, hogy a zsidó kultúra reneszánszát éli Magyarországon.

Áder János köztársasági elnök június elején, miután az utcán megtámadták Schweitzer József nyugalmazott főrabbit, nem csupán elítélte a történteket, de a lakásában is felkereste Schweitzert.

Budapestre érkezik Rosenthal

Csütörtökön érkezik Magyarországra Hannah Rosenthal, az amerikai külügyminisztériumnak az antiszemitizmus megfigyeléséért és az antiszemitizmus elleni harcért felelős különmegbízottja. A minisztérium képviselője kormányzati tisztségviselőkkel, parlamenti képviselőkkel, valamin zsidó és roma közösségek képviselőivel találkozik és az antiszemitizmus elleni harcról tájékozódik. Gál András Levente kormánybiztos június 27-én Washingtonban tárgyalt az amerikai zsidó közösség képviselőivel, az amerikai külügyminisztérium holokausztügyekkel és antiszemitizmussal foglalkozó illetékeseivel. Gál bejelentette: antiszemita vagy kisebbségellenes jelenségeket figyelő monitoringrendszer kiépítését kezdik meg, amely "hiteles és tényszerű képet tud adni arról, hogy Magyarországon milyen antiszemita vagy kisebbség ellenes jelenségek történnek, milyen ezeknek a megítélése".

Levél Orbánnak a kongresszustól

Június közepén az Egyesült Államok kongresszusának ötven tagja egy Orbán Viktornak címzett levélben létfontosságúnak nevezte, hogy a magyar kormány vezetői szót emeljenek az antiszemitizmus ellen. Ugyancsak ekkor Elie Wiesel, az Egyesült Államokban élő magyar származású Nobel-békedíjas közölte: lemond a magyar állami kitüntetéséről, mivel megdöbbentette, hogy a magyar Országgyűlés elnöke is részt vett a nyilas eszméket valló erdélyi író, Nyirő József újratemetési kísérletében. Kövér László válaszában azt írta, hogy Nyirő nem volt sem fasiszta, sem antiszemita, Wiesel azonban nem változtatta meg a véleményét.

Az antiszemitizmust Orbán is elítélte

Az antiszemita jelenségeket az elmúlt hónapokban Orbán Viktor is többször elítélte. Június elején a kormányfő a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnökének írt levelében együttérzését fejezte ki a székesfehérvári zsidótemető megrongálása miatt. Áprilisban a kormányfő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel együtt fogadta az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőjét, akit arról biztosítottak, hogy a zsidó közösség biztonságát minden körülmények között garantálja a kormány. Orbán Viktor április 13-án a Kossuth Rádiónak adott interjúban azt mondta, felháborította az eset, amikor Baráth Zsolt jobbikos képviselő a parlamentben a tiszaeszlári vérvádról beszélt.