Újraindult a közvetlen párbeszéd Örményország és Azerbajdzsán elnöke között a hegyi-karabahi helyzetről a Francois Hollande francia államfő közvetítésével létrejött hétfői párizsi találkozón, de megállapodásra nem jutottak a felek - közölte a francia elnöki hivatal.

A közlemény szerint Ilham Aliyev azeri és Szerzs Szargszján örmény elnök megegyeztek arról, hogy a Vöröskereszt égisze alatt „adatot cserélnek az konfliktusban eltűntekről". Francois Hollande az azeri elnökkel folytatott kétoldalú megbeszélésén szóba hozta az azerbajdzsáni emberi jogi aktivista, Leyla Yunus esetét, ellene többek között Örményországnak való kémkedés miatt vádat emeltek július végén - jelezte az elnöki hivatal.

Diplomáciai források szerint az azeri és az örmény elnök között „kiváló hangulatban" folytak a tárgyalások. A francia elnök délelőtt külön-külön fogadta örmény és azeri kollégáját, este pedig közösen is tárgyalóasztalhoz ültek a francia elnöki hivatalban, a megbeszélést munkavacsora követte. Hollande „a két fél közötti, Hegyi-Karabahban tapasztalható feszültség tényleges csökkentésének szükségességére hívta fel a figyelmet". Arra is javaslatot tett, hogy 2015 szeptemberében, az ENSZ közgyűlése alkalmával ismét üljenek tárgyalóasztalhoz New Yorkban.

A párizsi háromoldalú találkozó előzménye, hogy Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a múlt héten mindkét országba ellátogatott, és a szerinte már az egész régiót fenyegető karabahi konfliktus rendezésére szólította fel a feleket. Azerbajdzsán és Örményország között a Szovjetunió felbomlása óta viszály tárgya Hegyi-Karabah sorsa. Az örmény többségű terület az 1990-es évek elején függetlennek nyilvánította magát Azerbajdzsántól, miután elveszítette a Szovjetunió fennállásáig élvezett autonómiáját. Hegyi-Karabah örmény segítséggel szakadt el Azerbajdzsántól, a háborúban 1992 és 1994 között harmincezren haltak meg, és több százezren menekültek el otthonukból.

Az 1994-ben megkötött tűzszünet ellenére a két ország máig sem jutott egyetértésre a terület jogállását illetően, és a térségben, amelyet a külföld továbbra is Azerbajdzsán részeként ismer el, időről időre fellángolnak a fegyveres összecsapások. Legutóbb augusztusban szaporodtak el ismét az összetűzések az örmény és az azeri erők között, és húsz katona vesztette életét.

Örményország nagymértékben függ Moszkva katonai támogatásától. Ez létfontosságú ahhoz, hogy a karabahi konfliktus ügyében továbbra is ellen tudjon állni az olajban gazdag szomszédos Azerbajdzsán nyomásának, amely erővel akarja visszafoglalni a térséget, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre. Jereván viszont azt állítja, hogy képes feltartóztatni egy azeri offenzívát.